NAPLÓK: Bölcsességes Bölcsességek
Legutóbbi olvasó: 2026-07-29 16:50 Összes olvasás: 21694| 471. | [tulajdonos]: Jajgat a tél | 2015-01-25 15:46 |
Jajgatva visít, nyikorog a hó,
Talán mert érzi, a fehér hátát taposom.
Kegyetlen vagy tél, kegyetlenül hideg,
Ha bírnálak sem fognám, megfagyott kezed.
Havas út, siklasz alattam és csak nézel rám,
Nem vagy tűz, de úgy égetsz, mintha lángolnál.
Szenvedek tőled: fáj, fáj! - Mindent eltakarsz,
Fehér a táj, hópelyhek egymáson alszanak.
Hideg, te hideg, csak alszol és álmodban hulla a hó,
De téli álmodból ébredj: ébresztelek, hahó!
Már látom, szivárog a tavasz, megolvaszt téged,
Saját könnyeidben a végnapokat éled.
Olvadsz, úgy olvadsz, lassan már fogysz,
Évszakok között csak sírsz, s nem válaszolsz.
Letörtél, megtörtek a jégcsapok; kopp-kopp...
Valahol már nyílnak, nyílnak a virágok.
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
