NAPLÓK: Annuska versei (Hetedíziglen)
Legutóbbi olvasó: 2026-08-28 11:30 Összes olvasás: 8014| 31. | [tulajdonos]: ... | 2020-01-29 15:29 |
Bátorság, indulás!
Minden utazás belül kezdődik,
ha az indulás vagy a megérkezés
képessége nem is lehet mindenkié.
Kár-kár-kár-károghat a varjú,
ha-ha-ha-hahotázhat az ördög,
én képes vagyok úgy nézni egy
sós vízben lebegő falevelet,
mintha édesvízi rája lenne.
2020. január 22.
Ha hozzáérek, talán még a farkát
is a kézfejembe döfi, de az is lehet,
hogy vemhes, és éppen szülni készül,
és tüskék helyett hirtelen eleven
rájagyerekekkel lesz tele a kezem.
Apró, remegő törékeny életekkel.
Ficánkolnak majd, mint tavasszal
a szélben az újszülött falevelek.
Na, most, ez itt fent csak egy visszájára
fordított hasonlat, de már nem hagyhatom
annyiban, le kell merülnöm a mélybe
planktont és garnélarákot gyűjteni
a kicsiknek, nehogy éhen haljanak, ha
már hagytam, hogy életre keljenek.
Búvárfelszerelésem persze nincs, és nehéz
lesz legyőzni az indulási viszolygásomat,
a szokásos egy helyben toporgásom
nem maradhat mégsem végleges.
Az anyarája számít a bátorságomra,
akárcsak ez a vízben lebegő falevél.
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
