"Vittoria Colonna ismertségét és nagyra becsültségét jól jellemzi, hogy a híres festő, Tiziano az ő kérésére festette meg Szent Mária Magdolna képét, hogy Colonna azzal egy szonettciklusát illusztrálhassa.
"...kevésbé ismert, hogy (a különben homoszexualis) Michelangelo és Vittoria Colonna közt erős plátói szerelem éledt, mely jelentős hatással volt Michelangelo művészetére, és ez a plátói szerelem később közös, költészeti és festői munkákban nyilvánult meg. 1538-ban találkoztak, és életük végéig együtt maradtak. Michelangelo ott ült Colonna halálos ágyánál. Kapcsolatuk alatt hosszadalmas beszélgetéseket folytattak művészetről, költészetről és hitről. Egymás számára inspirációt és bátorítást jelentettek. Michelangelo számára Colonna halála hatalmas veszteség volt. Így jellemezte Vittoriát: „törékeny életem lelke és szíve volt”.
"...gondoltam s láttam is, hogy nő meg férfi hegyből-fejtett-kő-képmása túléli faragóját, ki visszatér a porba. A természet ez egyszer fejét hajtja a művészet előtt; győz a vésővel, ecsettel nyert Szépség, mit az idő nem zúz szét, s a halál nem vesz erőt rajta. Két eszközöm szolgál, márvány és festék, hogy átmentsem kettőnk arcát és testét - megszédülök, a boldogság elönt, hogy szépségét mától még ezer évre is csodálhatják, s megértik, hogy én se voltam bolond, mert így szerettem." Michelangelo; Szonett Vittoria Colonnához, Faludy György fordítása
