social media felületeken nem akarok ott lenni. zavar a sok ember, a zaj, a propaganda, a gyűlölködés, a posztolási kényszer, a lájk-kényszer, a magamutogatás, en block. amikor indultak, hasznosak voltak ezek a felületek, mert segítették a kapcsolattartást-építést, de ma már túl sok a káros tartalom, a kattintásvadászat, túl nagy a nyomulás, kevés a figyelem. én meg amúgy sem vagyok az a nagy kapcsolatépítő típus. az instáról pl. azért jöttem le, mert túl sokszor jött szembe velem olyan reels-videó ahol a szülők kihasználták a gyerekeiket azért, hogy tartalmat gyártsanak: becsapták, megijesztették, nevetségessé tették, vagy épp veszélybe sodorták őket. kinek kell ez?
Az emberek leborultak és imádkoztak A neon istenhez, akit ők teremtettek. Ekkor a jelzőtáblán figyelmeztető jel villant, A szavakkal, amiket formázott Ezt mondta: “A próféták üzenetei Fel vannak írva az aluljárók, A bérházak falaira, És átsuttognak a csend hangjain."
Helló, sötétség, öreg barátom, Eljöttem, hogy beszélgessek veled újra, Egy halkan kúszó látomásról, Ami elszórta magvait amíg aludtam. Az agyamba ültetett vízió Még mindig velem van, A csend hangjában.
Nyugtalan álmomban egyedül bolyongtam Szűk, macskaköves utcákon, Lámpák fénygyűrűje alatt, Galléromat felhajtottam a nyirkos hideg miatt, Amikor szemembe szúrt a neonfény villanása, Ez széthasította az éjszakát, És megérintette a csend hangját.
A meztelen fényben Tízezer embert láttam, talán többet, Embereket, akik beszélnek, anélkül, hogy beszélgetnének, Embereket, akik hallják egymást, anélkül, hogy meghallgatnák, Embereket, akik dalokat írnak, amiket soha nem énekelnek el. Senki sem meri megzavarni A csend hangját.
“Bolondok” szóltam, “nem tudjátok? A csend úgy nő, mint a rák! Hallgassátok meg szavaimat, hogy taníthassalak, Fogjátok meg a karomat, hogy elérhesselek titeket,” De szavaim, mint néma esőcseppek hullottak alá, És visszhangot vertek a csend kútjaiban.
Az emberek leborultak és imádkoztak A neon istenhez, akit ők teremtettek. Ekkor a jelzőtáblán figyelmeztető jel villant, A szavakkal, amiket formázott Ezt mondta: “A próféták üzenetei Fel vannak írva az aluljárók, A bérházak falaira, És átsuttogják a csend hangjain."
ezt még muszáj megosztanom. végre rátaláltam nemrég egy olyan énekesnőre, akivel tök egy hullámhosszon vagyunk. őrülten szeretem. álmomban is ez a dal megy. hol bujkáltál eddig Beth?
Hazajöttem, Apámhoz. Nemrég infarktusa volt. Végül csak eléri, hogy neki dolgozzam, az üzleti levelezését már eddig is én csináltam, mert voltak előjelei ennek az infarktusnak. Apám munkamániás, de már hamar elfárad, és még így is hajtaná magát, ám én szigorú vagyok, nem engedem
Aztán ma, amikor leszálltam az 5-ös metróról, szembejött velem egy lány: forrónadrág volt rajta, és a felsőcombjára csipkeminta volt tetoválva, olyan harisnyakötős; nagyon szexi volt, és elfogott a kísértés, hogy én is varrathatnék magamra ilyet, csak féltem a bőrömet. Évek óta nincs egy karcolás sem rajtam, megúszós idők ezek, tartanám szorosan.
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
Kedvenc versek
Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
