NAPLÓK: Hetedíziglen Legutóbbi olvasó: 2026-04-01 16:55 Összes olvasás: 461231Olvasói hozzászólások nélkül| 5581. | [tulajdonos]: Játék | 2022-07-02 11:37 | Kedves Játékosok, megszületett a végeredmény!
Az élen holtversenyben két játékos végzett, Szilasi Kati és Argumentum.
Mindkettejüknek gratulálok, kérem, döntsék el egymás között, ki vezesse a következő fordulót!
Pontok alakulása:
Szilasi Kati: 2,5p
Argumentum: 2,5p
Moha: 1p
ÖNE: 0,5p
Fran: 0,5p
Emlékeztetőül a szavak:
nyer, bús, felleg, ének, völgy, könny, tenger
A szavak pedig a Himnusz szavai, sajnos csak Marának tudok most piros pontot adni!
Minden résztvevőnek köszönöm a játékot!
Simf
1. Mara: szavazott:
ej haj száll az ének...
nincs bennük félelem
hiszen még újak
azt hiszik övék a jövő
hogy bús után dáridók jönnek
nem völgy-barakkok
nem Don-parti cipők
ej ti nyeretlenkék
ti embernek könnyű gélek
elfeledtétek a tengernyi kínt
a holtakat
elfeledtétek ?
2. Ötvös Németh Edit szavazott: Szilasi Kati 0,5,
fekete fellegek
zúg a völgy a halottak éneke
feneketlen kutakból
tengernyi könnyet dagaszt
damaszt a ravatal
zaklatott asszonyok frissen
vasalt feketében
gyűrött arcukon fájdalmas
barázdát húz
a szomorú délután
fellegek gyűlnek a Nap elé
bús férfiak temetik
a soha nem nemzett gyermekeiket
aki nyer az soha nem mer
semmit sem
3. Szilasi K. szavazott: Fran, Mara, Simf 0,5
Kopár vidék
A völgy felett homály borong. Egy ének
csapongva száll a vaksi, szürke ködben.
Az égi kékbe vágyna. Szinte röppen
kiadni bánatát a déli szélnek.
A barna, bús hegyek közötti felleg
a résnyi fényt is éppen eltakarja.
Sötét a tenger itt, dühöng, haragja
a sziklafalba ütközik, s elernyed.
Egy árva jerke szirti saskaromban,
megadja most magát, hisz úgyse nyerhet.
Szemét a könny lepi, homály borítja.
Könyörtelen, szikár e táj, azonban
az étel itt is életet jelenthet.
A szánalmat az ösztön általírja.
/Egy nem hibátlan szonett/
4. Simf szavazott:
Lecke
A fellegek könnyben úsznak,
az énekszó bennszakad,
a völgyek mélyükbe zuhannak.
Csak mi nyertünk általa, hisz
tengernyi küzdelmét elbukta mind.
Bús képe soha fel nem derül már.
5. Francesco de Orellana szavazott: Argumentum 0,5,
magán ipszilon
de valaki majd úgyis nyer
a völgy végén ott a tenger
folyik a könny bús az ének
felleg felett kéken égek
6. Moha szavazott: Argumentum 0,5, ÖNE 0,5
Nyeretlenek
Énekszó lökdös egy hajót,
a kő dörzsöl, a könny ered,
sós vízzel törlöm le a sót,
e tengert úsztam már veled,
a hullámhegy völgyére nőtt,
megránganak a fellegek,
mint bús lovak a rajt előtt,
ha négyéve nyeretlenek
7. argumentum szavazott: Szilasi Kati 0,5, ÖNE 0,5, Moha, Simf 0,5
Szkülla és Kharübdisz
Tengernyi szépet ígért a gályaének
szállva ihatatlan hullámvölgyeken át,
dagadó felleg vitorlája alatt utaznak
a nyerni nem tudók, arcuk könnytelen,
kemény és fásult sziklaarc, naponta
háromszor nyelik el bús düledékeidet
szerelmetes világom, majd kiokádják
félig megemésztve, a jók ártatlanul
belemártóznak, ágyékukból kutyafej nő,
visszaugatnak, szörnyekké válunk mind,
élve a hatfejű gőggel, vissza se nézünk.
Extra
Ötvös Németh Edit
talán
bús az ének
völgyben könnypatak
fellegek nyernek háborút
a tenger elcsitul
holnap
| |
Olvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkül| 5577. | argumentum: szavazatok | 2022-07-02 07:53 | | fél szavazatomat az ötösre, fél szavazatomat a hatosra adom | |
Olvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkül| 5574. | [tulajdonos]: Játék | [tulajdonos]: Játék | 2022-07-01 23:29 | Kedves Játékosok, íme a termés, szemezgessetek:
Emlékeztetőül a szavak:
nyer, bús, felleg, ének, völgy, könny, tenger
És, még mindig fogadok el megfejtést a szavak eredetére!!!
1.
ej haj száll az ének...
nincs bennük félelem
hiszen még újak
azt hiszik övék a jövő
hogy bús után dáridók jönnek
nem völgy-barakkok
nem Don-parti cipők
ej ti nyeretlenkék
ti embernek könnyű gélek
elfeledtétek a tengernyi kínt
a holtakat
elfeledtétek ?
2.
fekete fellegek
zúg a völgy a halottak éneke
feneketlen kutakból
tengernyi könnyet dagaszt
damaszt a ravatal
zaklatott asszonyok frissen
vasalt feketében
gyűrött arcukon fájdalmas
barázdát húz
a szomorú délután
fellegek gyűlnek a Nap elé
bús férfiak temetik
a soha nem nemzett gyermekeiket
aki nyer az soha nem mer
semmit sem
3.
Kopár vidék
A völgy felett homály borong. Egy ének
csapongva száll a vaksi, szürke ködben.
Az égi kékbe vágyna. Szinte röppen
kiadni bánatát a déli szélnek.
A barna, bús hegyek közötti felleg
a résnyi fényt is éppen eltakarja.
Sötét a tenger itt, dühöng, haragja
a sziklafalba ütközik, s elernyed.
Egy árva jerke szirti saskaromban,
megadja most magát, hisz úgyse nyerhet.
Szemét a könny lepi, homály borítja.
Könyörtelen, szikár e táj, azonban
az étel itt is életet jelenthet.
A szánalmat az ösztön általírja.
/Egy nem hibátlan szonett/
4.
Lecke
A fellegek könnyben úsznak,
az énekszó bennszakad,
a völgyek mélyükbe zuhannak.
Csak mi nyertünk általa, hisz
tengernyi küzdelmét elbukta mind.
Bús képe soha fel nem derül már.
5.
magán ipszilon
de valaki majd úgyis nyer
a völgy végén ott a tenger
folyik a könny bús az ének
felleg felett kéken égek
6.
Nyeretlenek
Énekszó lökdös egy hajót,
a kő dörzsöl, a könny ered,
sós vízzel törlöm le a sót,
e tengert úsztam már veled,
a hullámhegy völgyére nőtt,
megránganak a fellegek,
mint bús lovak a rajt előtt,
ha négyéve nyeretlenek
7.
Szkülla és Kharübdisz
Tengernyi szépet ígért a gályaének
szállva ihatatlan hullámvölgyeken át,
dagadó felleg vitorlája alatt utaznak
a nyerni nem tudók, arcuk könnytelen,
kemény és fásult sziklaarc, naponta
háromszor nyelik el bús düledékeidet
szerelmetes világom, majd kiokádják
félig megemésztve, a jók ártatlanul
belemártóznak, ágyékukból kutyafej nő,
visszaugatnak, szörnyekké válunk mind,
élve a hatfejű gőggel, vissza se nézünk.
Extra
talán
bús az ének
völgyben könnypatak
fellegek nyernek háborút
a tenger elcsitul
holnap
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 5573. | Szilasi K.: vers | 2022-07-01 16:45 | Szilasi K.
Kopár vidék
A völgy felett homály borong. Egy ének
csapongva száll a vaksi, szürke ködben.
Az égi kékbe vágyna. Szinte röppen
kiadni bánatát a déli szélnek.
A barna, bús hegyek közötti felleg
a résnyi fényt is éppen eltakarja.
Sötét a tenger itt, dühöng, haragja
a sziklafalba ütközik, s elernyed.
Egy árva jerke szirti saskaromban,
megadja most magát, hisz úgyse nyerhet.
Szemét a könny lepi, homály borítja.
Könyörtelen, szikár e táj, azonban
az étel itt is életet jelenthet.
A szánalmat az ösztön általírja.
/Egy nem hibátlan szonett/ | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
