NAPLÓK: Hetedíziglen Legutóbbi olvasó: 2025-09-14 19:43 Összes olvasás: 398442| 6455. | [tulajdonos]: kérdes | 2023-06-06 17:21 | Még két vers.
Megfejtés nuku.
Szuperek vagytok ám.
Príma írások érkeztek.
Nem tudnék választani, pedig kell majd, tudom.
Egyszer mindenkinek döntenie kell.
Nagyon bízom benne, hogy valaki még bekopogtat!
Én még nem írtam egy betűt sem . :(
Szerintetek mikor zárjak?
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 6454. | Moha: pályázmány | 2023-06-06 12:10 | Moha
A pók a bal felső sarokban él,
ott van, ki tudja már mióta, ott-
hagyom. Minek megölni? A bűntől
félek, meg éljetek békében, mondta,
cipeljétek egymást nagy szeretetben,
mert annyik vagytok stb..A többi csúsztatás.
Tény, neki a háló az otthona.
A háló tényleg otthon, egyre több
a csúsztatás, stb..Mert annyira vagyunk,
amennyit cipeltük egymást. De nagy sze-
retet, mondta, olyan békében élnek.
Minek hagyom? Minek hagy? Ölni bűn?
Itt van, ki tudja már mióta, mint
pók a szívben, a bal felső sarokba. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 6453. | Szilasi K.: vers | 2023-06-05 19:27 | Szilasi K.
Tudat alatt
Álmot csúsztat az éjjel a párna alá. Beleborzong
mind, ki előtt feltárul az ösztöne. Fél, hisz
annyi a lélek bugyraiban megbújt gyönyör és kín.
Sok mindent cipelünk, tán hagyni is kellene végre
másnak a pálcatörést. Minek is vallatni magunkat?
Bűntelenül van-e ember? Vagy csak képzeli, hogy van? | |
| 6452. | [tulajdonos]: aztamindenit | 2023-06-05 14:53 | Jaj, bocsi az előző bejegyzést Páfrány írta.
Nyitva hagytam az oldalt, míg megkevertem a pörköltet és vizet öntöttem az abált szalonna alá.
Ez az ördögfattya addig belenyúlt a Hetesbe.
| |
| 6451. | [tulajdonos]: játék | 2023-06-04 20:39 | Kettő remek férfivers.
Várom a többit.
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 6450. | Simf: Játék | [tulajdonos]: játék | 2023-06-04 15:04 | Simf
Fázom
Mondhatnád, vegyek fel egy pulóvert,
vagy azt, tekerjem feljebb a fűtést.
De ez nem az a fajta hideg, ami ellen
ilyen egyszerű lenne védekezni.
Ez egy globális lehűlés,
és nem a klímaváltozás hajtja,
hanem mi magunk, emberek.
A humánum, mit annyi évszázada
cipelünk, egyre nehezebb teherré válik,
s be könnyű is hagyni,
hogy lepotyogjon vállainkról.
Mintha az én, én, én világa
lehetne akárcsak egy pillanatra is
előrébbvaló a mi világunknál.
Mintha a ne lopj, ne ölj egy pillanatra
is elvesztette volna örök érvényét.
Mintha a fél valaha is kiteljesedhetne
a másik fele nélkül.
Romba dőlt templomok,
-egzisztenciák, -nemes eszmék.
Az erőszak kultusz és alantas ösztönök
mindent meggyalázó diadala.
És csak árad, és árad,
mint a túlcsordult pöcegödör,
már a nyakunkig ér, már a szánkig ér,
már az orrunkig ér, és belefulladunk,
hisz a szemünkig és fülünkig nem ér el.
Csúsztatások, féligazságok, hazugságok,
és ezek csak a szavak, hisz a tettek azok,
mik igazán az égre kiáltanak.
Vajon minek vannak az érzékszervek,
ha a hiszékeny agy felülír minden észlelést?
Vajon meddig tűri a test, hogy a fej
egyre mélyebbre taszítsa?
Fázom!
Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 6449. | Francesco de Orellan: Pályázmány | 2023-06-02 21:28 | Elkészült a pályázmányom
Francesco de Orellana
filó...
élni és élni hagyni
a macskának kilenc van
de nekem minek annyi
lecsúsztatom ami jár
maradt abból még egy fél
a többit cipelje más | |
| 6448. | [tulajdonos]: játék | 2023-06-02 19:06 | Ugye játsztok majd velem?
Hoztam szavakat : csúsztat, cipel, minek, annyi, hagyni, van, fél
Nem mondom, hogy könnyű a megfejtés, de nem is ólomnehéz.
Várom a verseket.
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 6446. | [tulajdonos]: eredmény | 2023-06-01 21:30 | Kedves Játszótársak,
itt az eredmény.
Edit és Simf fog megküzdeni a játékvezetői posztért. Gratulálok nekik, mindkét vers remek.
Köszönöm nektek a játékot.
A feladványverset Simf találta el.
Weöres Sándor: Bolero
Mind elmegyünk, a ringatózó fák alól mind elmegyünk,
a párás ég alatt mind indulunk a pusztaságon át
a száraz ég alá, ahányan így együtt vagyunk,
olyik még visszanéz, a holdsugár a lábnyomunkba lép,
végül mind elmegyünk, a napsütés is elmarad
és lépdelünk a csillagok mögött a menny abroncsain,
tornyok fölé, olyik még visszanéz és látni vágy,
hullott almát a kertben, vagy egy bölcsőt talán
ajtó mellett, piros ernyő alatt, de késő már, gyerünk,
ahogyan a harangok konganak, mind ballagunk
mindig másként a csillagok mögött, a puszta körfalán,
ahányan végre így együtt vagyunk, mind elmegyünk.
és ezt hallgassátok meg
https://www.youtube.com/watch?v=TAkCbrOQz2U
Szép estét: Moha
1. Simf
Megyek,
szavazta: Kati, Edit - 2 p.
mostanában leginkább már csak megyek.
Régen, mikor elindultam, mindig jöttem,
és jöttem, megállíthatatlanul.
Vagy legalábbis azt hittem.
Pedig fura ez, hisz a lábaimat ugyanúgy
rakom most is, egyiket a másik után.
Talán a társak teszik, akikkel egykor együtt,
de már nem. Vagy az ég fakuló fényei, hogy a
lépések bizonytalanabbak, lassabbak,
és a miértek is egyre súlytalanabbak.
Ahány magyarázat, mind csak önáltatás,
illékony és csalfa, mint a hajnali pára.
Hiszen, tudom, és te is tudod, ez a rend.
Jöttünk, és elmegyünk, és a kérdés mára
leginkább az, lesz-e elég időnk látni,
milyen fa csírázik majd az almamagból,
mit oly szenvedéllyel köptünk ki.
2. Edit
érzelemmentes
szavazta? Fran, Simf - 2 p.
mikor ropog az ég
minden alma lehullik
rostos posvány a fa alja
együtt fekszünk szürkén
elfogyott a színes vágy
hamu és pernye az ágyon
szökött álmok háza
rizikós elindulni
keskeny most az út kettőnek
az ég vöröslő pajzs
ahány nap megannyi kín
vigasz a hajnali pára
3. Kati
Almába harapva
Az almába beleharaptam én is,
mint mindahány kótyagos,
ki tudásra vágyik.
Jól tudom, a gyümölcsfát
megmászta már a féreg,
s valahol, a mag körül rejtőzik
az ajzószer, a "Fényhozó"-méreg.
Az ég szemét lassan pára vonta be,
elborult, hogy ne lássam
a titkot, mit kezdetektől fogva rejt.
Lehet, ha együtt indulok veled,
legyőztük volna az elmúlást.
4. Fran
Vórning!
mind szembe jön
haza indul
mind szembe jön
együtt marad
mind szembe jön
rohadt alma
csak egy őrült
ég köd pára
csak egy őrült
ahány nap van
csak egy őrült?
mind szembe jön!
5. Moha
Fehér sünik
Mind elrepülnek, ringatottjaim, mind elrepül, oylik
az otthon illatát, hullt almaként zsebébe rejti, fenn
a szmog fölött, a borzas ég alatt keringenek,
olyik még visszanéz, egy emlék utána indul
a lámpa úgy marad, hogy visszatérjenek, babák szemét
törölgetem, párás tükörbe nézem fogkeféjüket
ahányan voltak, annyi fehér süni, együtt száradunk. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
