A versek szerzõit nem, vagy alig ismerem, és nem is befutott nevek (még, de lehet, hogy soha nem is lesznek híres költõk, nem is lényeges ez), de ezek a verseik nagyon tetszenek. Érdekes, hogy Pálóczi Antal virtuális személyisége nem tudta megutáltatni velem az összes versét. A Meghalsz nagyit nem hiszem, hogy az életben végig tudnám olvasni (Mire jó a fórumozás), de ez lassan negyed évszázados darab jól eltalált: visszafogott, pontos, õrületnek semmi jele. Ezt kéne és utána csendben maradni. Poénból.
|
