Ur Attila
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
120.
| 2026.07.27 16:05 | Siska Péter - szerki -- meo | Az én Afroditémhoz
|
| Válasz erre | Az utolsó négy sor visszahúzza a szöveget egy hagyományos szerelmi panasz szintjére. Kár, mert egyébként van benne potenciál, egy teológiai szempontból is feszültséggel teli gondolat. Én az antik utalást elhagynám, egyrészt a vers nem hozza játékba Aphrodité alakját, csak felhasználja a nevét, másrészt a kereszténység Istent idézi meg. A zárást nem a szeretett nő alakja köré építeném, poétikai szempontból a birtoklás hiányánál, a "másé vagy" kliséjénél sokkal izgalmasabb, ha az ember és az Isten viszonya tét. | 119. 118.
| 2026.07.27 11:58 | Gulisio Tímea - szerki -- meo | Az én Afroditémhoz
|
| Válasz erre | Kedves Attila!
A mitológia örök téma, akárhány bőrt le lehet húzni róla és sok irányból meg lehet közelíteni. Átdolgozni, mai tartalommal tölteni meg a mítoszokat, példaként, vagy ellenpéldaként állítani a mitológia hősöket, humorosan felfogni, stb. Sajnos itt semmi ilyesmi nem történt meg, kihasználatlanul hagyta a lehetőséget, vaktöltényként durrantotta el, de még hangja sem volt.
Üdvözlettel, szeretettel: Tímea | 117.
| 2026.07.26 20:14 | urcsalad94@gmail.com -- re: meo | elégnek lenni
|
Válasz erre
Előzmény | Köszönöm a meót, Adri. A vers hét éves. Azóta sok kérdés fel lett téve, az Ön által említett is. Meg is lett válaszolva más versben. Ettől függetlenül jók a meglátásai. Hasonló témájú vers esetén a jövőben észben tartom, amit a mélyebbre ásással kapcsolatban írt. | 116. 115. 114.
| 2026.07.26 20:05 | urcsalad94@gmail.com -- re: meo | elégnek lenni
|
Válasz erre
Előzmény | Jól látja, Mátyás, valóban egy régebbi, pontosabban egy hét évvel ezelőtt írt versről van szó. Az akkori önmagam messze nem értett annyira az íráshoz, mint a mostani. Ez a vers inkább ösztönös, mint tudatos. Gyarlóságai is többnyire ebből fakadnak. Köszönöm a meót. | 113. 112.
| 2026.07.26 19:25 | urcsalad94@gmail.com -- re: meo | Pótolhatatlanok (jav.)
|
Válasz erre
Előzmény | Köszönöm az észrevételeket, Adri. A szövegbe beiktatott idézetekkel kapcsolatban, amelyek a Halotti beszéd és könyörgésből valók, még nem döntöttem el, hogy maradnak-e vagy kikerülnek a szövegből. A zárlaton még gondolgodom. | 111.
| 2026.07.26 19:20 | urcsalad94@gmail.com -- re: meo | Pótolhatatlanok (jav.)
|
Válasz erre
Előzmény | Tisztelt Tímea!
A szöveget helyenként valóban össze lehetne húzni. A muszáj nélkül hangozhatna a zárósor talán így: Ideje a pótolhatatlanok után élni. Még gondolkodom rajta. Köszönöm az észrevételeit!
Üdvözlettel, Attila | 110.
| 2026.07.26 18:07 | Simon Adri - szerki -- meo | elégnek lenni
|
| Válasz erre | Annyit tennék hozzá az előttem szólókhoz, hogy számomra a versben az "elégnek lenni" kérdése elsősorban úgy jelenik meg: elég vagyok-e neked, elég-e másoknak? Talán érdemes lenne ennél mélyebbre ásni, és feltenni a kérdés mögötti kérdést: elég vagyok-e magamnak? Mert talán ebből születhet meg az a válasz, amit mások visszajelzésétől hiába várunk. | | A fenti posztra érkezett válaszok: urcsalad94@gmail.com | 109. 108. 107.
| 2026.07.25 16:27 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | elégnek lenni
|
| Válasz erre | Talán nem is annyira a kérdezősködéssel van a baj, hanem a gyakori "egy + xy" szerkezettel, ahol az "egy" után túlságosan általános, homályos, az előbbiekhez hozzáadni nem tudó szó következik. A "mítoszban" elméletileg benne van az is, hogy "talány", de az is, hogy "cél", önmagában pedig szerencsétlen, elkoptatott buzzword.
De minél tovább nézem a kompozíciót, annál lazábbnak érzem a versszaknyitó kérdések és a folytatás közötti retorikai kapcsolatot. Az első versszakban az "egy perzselő, értetlen, sejtelmes gondolat" (megint ez az "egy...", eléggé bizonytalan folytatással!) homályosabb és kevésbé vakmerő, mint a "belülről kínzó láng", mégis a fokozásaként van beállítva a "nemcsak" által. A második versszakban a "mint a költő tollából néha előugró magány" bizonytalan, hogy mihez tartozik, folytatása pedig nincs, csak formailag és hangulatilag kapcsolódik a gondolatmenetbe, de úgy is lazán. A harmadik versszakban a költői kérdés utáni három sor már koherensebb (bár zavaró, hogy az "elég vagy" nincs idézőjelbe téve vagy dőlt betűzve), de ez nem kapcsolódik a költői kérdéshez, ami megint csak nem is igazán ad ilyesmire alkalmat, a "csak egy fogalom" önmagában nem provokatív, nem előrevivő vád (mert szerintem akkor igazán jó egy költői kérdés, ha burkoltan vád, vagy legalább annyira, mint ahogyan Francis Bacon a tudományos vizsgálódást a boszorkányperekhez hasonlította).
Nagyon-nagyon elüt ez a vers a szerzőre jellemző hangnemtől, ezért egy kicsit utánakerestem, és megtaláltam, hogy régebbi időszak termése. Jó lehet ilyeneket is feltenni a dokkra, perspektívába helyezhetik a költők sajátosságait, hogy az egyéni hangnak milyen -igazán csak utólagosan elkülöníthető- ígéretei jelennek meg még a valóban egyéni hang megtalálása előtt. | | A fenti posztra érkezett válaszok: urcsalad94@gmail.com | 106.
| 2026.07.25 15:14 | Gulisio Tímea - szerki -- meo | elégnek lenni
|
| Válasz erre | Kedves Attila!
A költői kérdés kockázatos műfaj, ritkán sül el jól. Ez esetben sem. Annyira eluralkodik az elméleti-eszmei sík, hogy nem hagyja megszületni a hús-vér verset. Ezek a kérdések túl magasztosak ahhoz, hogy helyben meg lehessen őket válaszolni, a válasz lehetősége nélkül üres pózként hatnak. Pedig "elég" lehetne a vers, "ha a költő jól írja"...
Üdvözlettel, szeretettel: Tímea | | A fenti posztra érkezett válaszok: urcsalad94@gmail.com | 105.
| 2026.07.20 16:10 | Simon Adri - szerki -- meo | Pótolhatatlanok (jav.)
|
| Válasz erre | Ez a változat jóval erősebb már, mint az első. Igazán jól működnek a saját, nyugtalanító képek, a babatesttiszta temető, a föld kopogása mint altatódal, ezek következetesen építik fel a vers saját világát.
A "mind ahhoz járó vagyunk" sort viszont nem tudtam pontosan megfejteni, mit szeretnél vele kifejezni, itt egy pillanatra megtörik az olvasás ritmusa.
Hasonlóképpen az "…íme, por és hamu vagyunk" idézetet sem érzem teljesen szerencsésnek. A vers addig magas hőfokon, saját nyelven szólal meg, ehhez képest ez a jól ismert formula már kevésbé hat elementárisan, inkább visszafogja a dikciót. A helyedben még dolgoznék a zárlaton - úgy érzem, a vers saját képi világa képes lenne ennél erősebb befejezésre. | | A fenti posztra érkezett válaszok: urcsalad94@gmail.com | 104.
| 2026.07.18 18:47 | Gulisio Tímea - szerki -- meo | Pótolhatatlanok (jav.)
|
| Válasz erre | Kedves Attila!
Fontos, szomorú téma, épp a minap kaptam barátoktól orosz-ukrán háborús drónfelvételeket, a katonák utolsó pillanatait becsapódás előtt és olyan videót, ahol maradványokat fotóznak, azonosítanak.
A szöveg kissé rendezetlen, dolgoznék rajta, összébb húznám. A végkicsengés megfogalmazása lehetne letisztultabb, valahogy kikerülve a "muszáj"-t.
Üdvözlettel, szeretettel: Tímea | | A fenti posztra érkezett válaszok: urcsalad94@gmail.com | 103. 102.
| 2026.07.17 00:57 | urcsalad94@gmail.com -- re: meo | Űrutazás (jav.)
|
Válasz erre
Előzmény | Tisztelt Anna!
Azokat a képeket, amiket Ön művésziesnek érez, én groteszknek szántam. Elfogadom, ha nem ért ezzel egyet, de szerintem teljesen beleférnek. Ha egy ideje egy háború sújtotta országban él az ember, és írt jó néhány verset a témában, elkezdi keresni a szokatlant, ami kifejező, és részben arra kényszerül, hogy túllépjen az egysíkú tragikusságon, vagyis abszurd módon helyet adjon akár a humornak is. Egyébként nem vicces, ami történik, hanem szánalmas, de ezek a képek pont ezt próbálják bemutatni, hogy milyen szánalmasak vagyunk. | 101.
| 2026.07.17 00:48 | urcsalad94@gmail.com -- re: meo | Genezis (jav. 2)
|
Válasz erre
Előzmény | Köszönöm, Mátyás, a mararasztalást. A koncepció a hét teremtési nap átértelmezése, egyben talán mankó is volt a számomra, amire támaszkodva végig tudtam írni a verset. Talán ezért is gyengébb a negyedik és ötödik "nap", de úgy gondolom, ez a két rész is korrekten betölti a szerepét a szövegben, sokat nem vesz el belőle. | 100. 99.
| 2026.07.16 11:13 | Gerencsér Anna - szerki -- meo | Űrutazás (jav.)
|
| Válasz erre | Kedves Ur Attila!
Az űrhajós allegória tetszik, de nekem teljesen aláásta a komoly hatást a lenyelt bajusz, a "hibafogócskázó", vihogó gyerekek és a barkóbázó diktátorok képe. Ezeket kicsit erőltetettnek, művészieskedőnek érzem a háború borzalmával, illetve a lerobbant űrhajó hasonló hangulatú képével szembeállítva.
Üdvözlettel:
Gerencsér Anna | | A fenti posztra érkezett válaszok: urcsalad94@gmail.com | 98.
| 2026.07.10 17:26 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | Genezis (jav. 2)
|
| Válasz erre | Arra számítottam, hogy a "vagyunk hát..." utáni felsorolás grandiózusabb, terebélyesebb lesz, ám ez a meglepően sokrétegű rövidrezárás, amit az "-Isten képmásai" csinál, most sokkal jobban működik. Mindent átértelmeztet az olvasóval, amit addig a vers elmondott a nem-emberléptékű világfolyamatokról, ezek hirtelen szembekerülnek az Isten-és emberközpontú világképpel. Mindeközben a katolikus esztétikára fittyet hányó "balesetkozmológia" sem tagadja, hogy "a saját képmására teremtette" az életet, hiszen az úgy alakult ki, hogy hozzá alkalmazkodjék, formája teljességgel az ő lenyomata; a világ és egyén hasonulásának ez a két leírása kezet fog egymással ebben az első látásra megosztó, provokatív zárszóban.
Tetszik még a "sokasodtak, uralkodtak" merész összevonása, talán még jobban is közvetíti a groteszk szemléletet, mint például a tüsszögő ég (de az is érzékletes). Látom, sikerült kísérletezni az expresszív tektonikus szóalkotásokkal, a "gyomorsavkéntemésztő-sáskaétvágy" ritmikailag is hozzáad a 7. szekcióhoz.
Talán annyi fenntartásom lehet, hogy a 4. és 5. részek kicsit hígabbak, mint a többi, egy szemernyit az érződik, hogy a túl sokat vállaló kompozíció kényszerítette ki őket. A 3. szakasz vége és a 6. kezdete egyébként szervesen tudna kapcsolódni egymással. De maraddal szavazok, ezzel a szikár lezárással, ami összefoglalja a verset de úgy, hogy nem derivatív, hanem éppen ellenkezőleg, átértelmezteti és új szintre emeli az őt megelőzőeket, megvan a "szalagút" élmény is. | | A fenti posztra érkezett válaszok: urcsalad94@gmail.com | 97.
| 2026.07.08 01:17 | urcsalad94@gmail.com -- re: meo | Genezis (jav. 1)
|
Válasz erre
Előzmény | Tisztelt Adri!
Köszönöm a meót. Az "annak tartalma" megfogalmazáson változtattam. Az egzisztenciális állításokat az újabb változatban kivettem a versből, és szétbontottam a metaforát.
Üdv.: Attila | 96. 0 25 50 75 100 |
|
