Nyári lászló
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
9.
| 2020.01.17 12:37 | Fűri Mária - szerki -- meo | Reaktor
|
| Válasz erre | Érdekes vers, csak szétesik. Szép az indítás, izgalmas a 'fogasos rész'.
De vannak sorok, amelyek kilógnak a versből, pl.:
'körmöm szakadtáig (??) is újra és újraszülve'
'ellőttem utolsó töltényem'
Összességében bennem az olvasóban nem áll össze, amit sajnálok, mert az alapötlet, a gondolatgazdagság érdekes és imponáló. | 8.
| 2019.12.16 18:53 | Filip Tamás - szerki -- meo | Reaktor
|
| Válasz erre | Először úgy éreztem, a tárgyias költészethez illene sorolni ezt a verset, aztán elbizonytalanodtam.
A reaktor beszél? Valaki a reaktorról beszél?
Ha nagy baj van, akkor minden érintett eggyé válik magával a bajjal, és ebben az értelmezhetetlen bonyodalomban lehet, hogy nem is lehet szétszálazni embert, tárgyat, eseményt, lidércnyomást és az értelmezés kísérleteit.
Szuggesztív és hatásos a szöveg, de amíg benne marad az a sor, hogy "lopott időnk zavaros tüntetése ritka izgalom a szívben", addig nem tudom marasztalni.
Ez a sor nem hatásos, csak hatásvadász. | 7.
| 2019.12.07 12:22 | Fűri Mária - szerki -- meo | Ázom
|
| Válasz erre | Az ünnepeinek a tizedik sorban nem ünnepeink? Én úgy olvasom.
Ez is 'szürreál', de nincs paródia érzetem, önálló nyelvi és képi világ. Marad nálam is. | 6.
| 2019.12.05 22:25 | Filip Tamás - szerki -- meo | Ázom
|
| Válasz erre | Ha megérteném ennek a szememet zavaró tördelésnek az okát, biztos könnyebb lenne a maradására szavaznom.
Így nehezebb, de mégis megteszem, mert érzek benne valami mágikus erőt, és ez most elég. | 5. 4. 3. 2. 1. 0 |
|
