Márkus LászlóMárkus László költőnek 7 feldolgozatlan üzenete van.
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
23.
| 2017.07.17 22:11 | Türjei Zoltán - szerki -- meo | áprilisi idill
|
| Válasz erre | Kedves László!
Maga a kép, amit megfest, intenzíven láttatja magát, de részleteiben túl sok az elhasznált klisé. A korbácsolt szél, a párálló testek, de még a fogak közt szűrt káromkodás is. Mélyebbről kellene, eredetibbeket.
Üdvözlettel:
TZ | 22.
| 2017.05.29 20:42 | Filip Tamás - szerki -- meo | szelfi
|
| Válasz erre | Kedves László!
Voltaképpen kedves szöveg, de érvényessége eléggé szűkre szabott, a barátokra, ismerősökre korlátozódik. magánhasználatra terjed ki.
"A mindenséggel mérd magad!"
Üdvözlettel,
Filip Tamás | 21.
| 2017.05.03 17:12 | Filip Tamás - szerki -- meo | kontraszt
|
| Válasz erre | Kedves László!
Egy régi emléket hadd osszak meg veled. Nemes Nagy Ágnes rekedtes és szigorú hangján csattant föl egyszer, amikor egyik ifjúkori versem neki nem tetsző részletére mutatott: Ez zsurnalizmus!
Ez jutott eszembe a versedről, ne haragudj.
Üdvözlettel:
Filip Tamás | 20.
| 2017.05.02 09:30 | Tóth Csilla - szerki -- meo | egyenszürke blues
|
| Válasz erre | Kedves László, talán blues-nak nem rossz, de azt hiszem oda sem ártana valami hangulati törés. A megszövegezés monotonsága, és hogy épp egy "nehéz" szó, az "egyenszürke" ismétlődik, azt a furcsa helyzetet eredményezi, hogy a vers lett egyenszürke, arról viszont nem győzött meg, hogy a világ is ilyen lenne, vagy hogy a vers írója komolyan gondolná, amit írt, esetleg csak blöfföl. Érdemes lenne lazítani a szövegen, esetleg pár versszakonként ellenpontozni valamivel, hogy hangsúlyt kapjanak az így egyébként egybefolyó és felejtésre ítélt sorok. | 19. 18. 17.
| 2017.04.17 15:47 | Filip Tamás - szerki -- meo | szóhalmazok eufóriája
|
| Válasz erre | Kedves László!
Adam Zagajewski írja, hogy a költészetben a legfontosabb a versírás során bekövetkező eksztázis. Nevezhetjük éppenséggel eufóriának is. Igen, ezekért a kivételes pillanatokért ír az ember, a tisztánlátás gyönyöréért. Az eksztázis után persze a kijózanodás jön, de az a legszebb, amikor józanon is szépnek látjuk, azt ami született.
Gyakori vélekedés, hogy nem sok értelme van a versről, a versírásról verset írni. Én ezzel sosem értettem egyet, nemcsak azért mert nagy költők is tesznek ilyet, hanem mert a reflexiók, sőt az önreflexiók nagyon is fontosak, közelebb visznek a versírás (versteremtés) természetrajzához.
Tetszik a vers.
Üdvözlettel:
Filip Tamás | 16. 15. 14. 13.
| 2016.02.27 09:05 | Standovár Ágota - szerki -- meo | Megtaláltalak
|
| Válasz erre | Kedves Laci,
szerintem ez a vers még nincs kész, itt-ott csiszolgatni kell!
Pl. ennél a két sornál:
"Terelgettek magányos múltam emlékei,
egyedül töltött évek néma kordonja."
felesleges háromszor is kihangsülyozni a magányt egy viszonylag rövid szöveg két egymást követő sorában.
Mindenképp visszavárom!
Jó munkát!
Ágota | | A fenti posztra érkezett válaszok: Márkus László | 12.
| 2016.02.26 14:51 | Türjei Zoltán - szerki -- meo | Megtaláltalak
|
| Válasz erre | Kedves László!
Kifejezetten izgalmas momentumokat találtam ebben a versben, de összességében mégsem győzött meg.
Kiemelem azokat a részeket, amiket gyengébbnek tartok:
Rögtön az első két sor, túlmagyarázásnak tűnik.
Giccsesnek, elhasználtnak érzem a magányos múltam emlékeit, a lélekvonatot illetve közhelyesnek a végtelen tér használatát.
Ezek mellőzésével szerintem jó verset lehetne belőle írni.
üdvözlettel:
TZ | 11. 10. 9.
| 2016.02.20 20:51 | Türjei Zoltán - szerki -- meo | Sirámok
|
| Válasz erre | Kedves László!
Nagyon elhasznált kifejezéseket használ: Pl.
"elcsattant csókjaink áfonyás íze mára keserédes mákony csupán." Bocsásson meg, de ezt össze lehetne ollózni egy gimnáziumi szöveggyűjteményből.
Sokkal bátrabban nyúljon a nyelvhez és mélyebbről hozza elő a képeit!
üdvözlettel:
TZ | | A fenti posztra érkezett válaszok: Márkus László | 8.
| 2016.02.19 12:24 | Frady Endre -- Sirámok
|
| Válasz erre | Szerintem a
központozás és egyéb
nyelvtani eszközök
használata sokat
segítene megérteni
hogy tulajdonképpen
ki van kivel és
miről is szólna ez
az egész tulajdonképpen
vagy csak úgy
szólás nélkül
szándékozik gördülni
té s tova mindazonáltal sőt
hovatovább
;-) | | A fenti posztra érkezett válaszok: Márkus László | 7.
| 2016.02.12 12:47 | Márkus László -- re: meo | Maréknyi macskaalom
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Márk!
Köszönöm pozitív értékelésedet! Ízlelgettem a verset az eredeti első két sor nélkül. Esetleges hiányuk valóban nem hagyna űrt maguk után a témában...
Üdvözlettel:
László | 6. 5.
| 2016.02.12 12:31 | Bártfai Attila Márk - szerki -- meo | Maréknyi macskaalom
|
| Válasz erre | Kedves László!
Szerintem az első két sor nem méltó a vers többi részéhez. A Vers többi része szép. Az alábbiak pedig egyszerűen remek megoldások:
"Párductested gyorsan
bevackolta magát
lelkem minden zugába."
"Nem maradt más utánad,
csupán az illatod,
fogkrém a fogkeféddel
és egy marék macskaalom."
Így aztán tépelődtem, hogy miként is szavazzak. A kiemelt részek találó szépsége miatt, a marasztalás mellett döntöttem.
Üdvözlettel:
Márk | | A fenti posztra érkezett válaszok: Márkus László | 4.
| 2016.02.06 10:31 | Márkus László -- Vágyak laboratóriuma
|
| Válasz erre | Kedves Tamás! Köszönöm szépen számomra nagyon értékes elemzésedet és kritikai észrevételedet. Igyekszem okulni belőlük, mégha az én agyam időnként más srófokra jár is!
Üdvözlettel: Márkus László! | 3.
| 2016.02.05 22:03 | Filip Tamás - szerki -- meo | Vágyak laboratóriuma
|
| Válasz erre | Kedves László! Van egy olyan elképzelés, hogy írás előtt és közben el kell felejteni minden költészetről kialakult előképet, beidegződést, és hagyni kell, hogy a mondandónk a maga természetes módján megtalálja magának a legmegfelelőbb poétikai szerveződési formát.
Nem teljesen értek egyet ezzel, de azért némi igazság van benne. Arra gondolok, hogy minden elhasználódott, költőinek gondolt, de valójában elavult megoldást ki kell hajítani a léghajó kosarából. Verset írni nem azt jelenti, hogy elkezdünk költőinek vélt módon megszólalni, hanem azt, hogy költőien kezdünk gondolkozni. Ha ez a bekapcsoltság elég erős, akkor a világ rejtett összefüggései valamelyest megvilágosodnak, és vers fog születni. Még akkor is, ha azokból a szavakból, hogy test, lélek, mámor, kéj, remény, álom, gyémánt, láng, gyönyör, képzelet - egy sem fog benne szerepelni.
Üdvözlettel, Filip Tamás. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Márkus László | 2. 1. 0 |
|
