Leszkovszki Anna
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
46. 45.
2010.02.04 15:22 | viga -- kétke
|
Válasz erre | ne haragudjon (sokáig), noni. a tegezésért sem. kérem. | 44.
2010.02.02 10:54 | noni -- re: meo-üzenet | Búgócsiga
|
Válasz erre Előzmény | Nekem is ez a bajom. És egyáltalán nem tudom, hogy ez egyáltalán megragadható-e versben. Mert ha az is, egyelõre nem nagyon látom a hogyant. | 43.
2010.02.02 09:51 | Dokk Szerki -- re: meo-üzenet | Búgócsiga
|
Válasz erre Előzmény | Anna, mindez valóban érdekes, amit most ír. Sokkal érdekesebb, mint amit a búgócsiga-versbe sikerült belepakolnia. jt | | A fenti posztra érkezett válaszok: noni | 42.
2010.02.01 13:16 | noni -- re: meo-üzenet | Búgócsiga
|
Válasz erre | Pedig az az elsõ három sor csak amolyan elõkészítés, vagy mi. Éreztem én, hogy azzal a vágyikkal bajok lesznek, mégsem tudom másképp látni. Köszönöm a hozzászólást, ez is segíthet. | 41. 40.
2010.02.01 13:05 | Márkus Anna -- re: meo-üzenet | Búgócsiga
|
Válasz erre Előzmény | A forogni vágyik miatt tûnik úgy, mintha felöltözni vágyna. Nekem inkább az okozott csalódást, hogy az elsõ három sor annyi izgalmat ígért. Aztán eldõl, de kipörögve, mint a búgócsiga, hanem csak úgy, úgy hagyva engem. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Márkus Anna | 39.
2010.02.01 13:02 | noni -- re: x
|
Válasz erre Előzmény | Köszönöm a segítõ szándékú hozzászólást. Tartok tõle, hogy mindig nem tudtam továbblépni gyermeki hozzáállásomon.Hajlamos vagyok a tárgyakat lélekkel bíró lényeknek felfogni (a la Andersen), anélkül, hogy ennek tudatában lennék.:) El sem tudom képzelni, hogy ne akarjon forogni az, ami csak a forgásban válik azzá, ami. Asszem egyelõre jobb lesz phentetnem a témát, mielõtt úgy járok, mint a Kafka-féle filozófus a facsigával. | 38.
2010.02.01 12:46 | lengyel attila -- x
|
Válasz erre | Anna, ha a búgócsiga forogni vágyik minden áron, akkor az már nem egyszerûen egy búgócsiga, tekintve, hogy a búgócsiga ritkánvágyik bármire is. Ha meg már úgyis animálódott szavak szintjén is, akkor akár tényleg tovább is vihetõ a metaforikus pörgés mivel tényleg rengeteg lehetõség rejlik benne, ahogy ki is fejtette. | | A fenti posztra érkezett válaszok: noni | 37.
2010.02.01 12:31 | noni -- re: meo-üzenet | Búgócsiga
|
Válasz erre Előzmény | Adtam magamnak egy kis idõt töprengésre, mert már megint nem értek egyet a meo-üzenettel. És nem azért, mert többre értékelném ezt a verset, maradandóbbnak, múlását teljesen el tudom fogadni, mondhatni egyetértek. Inkább csak egy vázlat ez, kísérlet, valószínûleg nem is túl sikeres. Nem sikeres, mert teljesen félreértõdött. Pont azért született, hogy ne legyen más, csupán egy bugócsiga, hogy áttegyek versbe egy tárgyat, hadd forogjon: nem akartam, hogy többet jelentsen önmagánál. Nagyon egyszerû leszek: ha arról akartam volna írni, hogy búgócsigának érzem magam, akkor arról írok. Ha meg arról, hogy valaki mást látok búgócsiga módjára létezni, lenni, akkor azt írom. De nem ez érdekelt. Nekem egy búgócsiga már önmagában is nagyon érdekes. Igazából csak akkor létezik, ha pörög. S bár makacsul saját tengelye körül forog, nem csak magának okoz örömet, mert -- nekem legalábbis -- lenyûgözõ látvány. S bár teljesen világos, hogy fel fog borulni, van néhány pillanat, amíg -- a búgócsiga figyelõjeként -- komolyan hihetem, hogy a borulás ezúttal elmarad, s örök forgás lesz belõle, valami, ami tökéletes. S az is kivételes látvány, ahogy kidõl: elõbb csak meg-megszédül, majd tántorogva borul, s utána elkereng (erre nincs megfelelõ ige, aki látta már, és megfigyelte, tudja, mirõl beszélek)... S pont azért, mert minden primitívsége ellenére (hiszen csak egy tárgy) ilyen összetett, kiválóan példázhat nagyon sok dolgot. Kezdve azon, hogy ami majdnem tökéletes, az nemsokára borulni fog, folytatva azon, hogy vajon a forgás jó-e a csigának, vagy csak muszáj neki csinálnia, és csak a nézõjének jó; a bugócsiga-üzemmód emberi változatára, amelyik elsõsorban férfiakra jellemzõ, lényege a saját tengely körüli forgás, a folyamatos pörgés és a kikerülhetetlen bukás is; mely önpusztító forgás mégis rendkívül szép, legalábbis nagyon érdekes a külsõ szemlélõnek. Engem ez érdekel. Én is tudom, hogy ezt nem sikerült megfognom, tartok tõle, hogy nem is lehet. Ha csak egy halvány visszfényét adtam egy tárgynak, akkor már elértem a célomat. Nem akarom felöltöztetni. Abból csak túlírt mellébeszélés lenne. Az olvasó nem hülye, bikiniben sem fog neki tetszeni az, ami elsõre nem jött be... No, csak ennyit szerettem volna mondani.
| | A fenti posztra érkezett válaszok: Márkus Anna, Dokk Szerki | 36.
2010.01.31 17:07 | viga -- re: meo-üzenet | Búgócsiga
|
Válasz erre Előzmény | igen, én azt hiszem, másként értettem, s értem most is. | 35.
2010.01.31 15:45 | noni -- re: meo-üzenet | Búgócsiga
|
Válasz erre Előzmény | Nem, nem ezt jelenti. A "felöltöztetés" jelentése egyelõre számomra eléggé összemosódik szájbarágással. Egyébként teljesen mindegy, alapjában véve úgyis Vigának tettem fel ezt ide, õ meg, úgy tûnt, fogta. | | A fenti posztra érkezett válaszok: viga | 34.
2010.01.31 15:20 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | Búgócsiga
|
Válasz erre | Értjük. És ez akkor ez most azt jelenti, Anna, hogy maga egy búgócsiga? A szöveg alapján csak ezt az azonosítást végezheti el a kutakodó elme. Egyszerûen semmilyen más utalást nem találunk benne. Egy búgócsiga, így, önmagában, nem jelent mást önmagánál. Ez a vers hibája. Tessék felöltöztetni a búgócsigát! jt | | A fenti posztra érkezett válaszok: noni, noni | 33.
2010.01.22 13:41 | viga -- Búgócsiga
|
Válasz erre | a lehetséges értelmezéshez: takarékos létraértelmezés, amibe belevésõdik az olykor homályos olvasói öntapasztalat, az extraprofit tulajdonképpen ez nekem (na és hát ugye asszociatív lereagálja az utolsó sort). a vers mint búgócsiga húzza magával vagy inkább sûríti a levegõt ebben a kifaragott jambikus lüktetésben, kifulladásig. izgalmas kérdés, hogy mindezt honnan látni. tehát: jó volt olvasni. (mindezzel együtt Esze-tosza politropikus értelmezése sem elhanyagolható lehetõség az üzenõ falatozom, tehát lehetõleg össze kellene vagy kéne gyûjteni egy büfére valót, és esetleg visszaemlékezni a nevére, de ez már más irány, és sehova se vezet.) | 32. 31.
2010.01.21 17:34 | viga -- Búgócsiga
|
Válasz erre | csak mondom a nekemt, hogy - megint - olvastam valami jót. (extratanulság. húha.) | 30.
2009.12.17 17:36 | noni -- re: Széthullik
|
Válasz erre Előzmény | A fogyatékosság nemcsak testi, szellemi/értelmi lehet szerintem, de emberi-érzelmi is. Én ebben általános értelemben használom-használtam itt, miszerint fogyatékos az, akinek valamibõl - ész, tehetség, jellem, kitartás stb. - kevesebb jutott. Ebben az értelmezésben mindenki fogyatékos kicsit, s azt hiszem, nagyon hevesen reagál arra, ha a fogyatékát éreztetik vele, és õ ezt észreveszi. | 29.
2009.12.17 16:02 | BFT -- re: Széthullik
|
Válasz erre Előzmény | Még egy kérdésem van. A 19.- ben meghúzódik egy látszólag jelentéktelen rész, fogyatékosság említésével. Hogyan értelmezõdik ez Anna részérõl, kifejezetten a "fogyatékos" szóra vonatkozóan tágabb értelemben, de DOKK környezetben? Mások értelmezése is érdekel. | | A fenti posztra érkezett válaszok: noni | 28.
2009.12.17 09:36 | noni/leszkovszki anna -- re: Széthullik
|
Válasz erre Előzmény | Jogos kérdések. Az írásjel- és nagybetûhasználat ebben a versben átgondolatlan, következetlen és hanyag. A második sor véletlenül nagybetûs, (úgy rémlik, hogy sok variációt kipróbáltam -- csupa kisbetû, írásjelek nélkül; sorkezdõ nagybetûk írásjelekkel stb.) aztán ilyen rossz-semmilyen változatot tettem fel ide.) Az is jogos felvetés, hogy ha Istent kisbetûvel írom, ugyanakkor használok nagybetût, akkor ezzel legyen valami célom, ami átlátható. (Nem volt. A nagybetûvel legalábbis nem.) Mentség, de gyenge: túl korán raktam fel, egyáltalán nincs még kész. | | A fenti posztra érkezett válaszok: BFT | 27. 26. 25.
2009.12.15 16:53 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | Olvadok
|
Válasz erre | Vicces, slágeres, ügyes kis vers. gratula. Jó olvasni ilyen békeidõi szellemes bohémságot, ami szeplõje van, az meg jól áll neki. | | A fenti posztra érkezett válaszok: noni | 24. 23.
2009.11.23 13:59 | noni -- re: Poklok
|
Válasz erre Előzmény | A "gyengécske rímek erõltetése" ironikusnak van szánva, vagy még egyszerûbben fogalmazva: afféle poén.
A vers végére azért csúszik szét forma, mert a nõ is "szétcsúszik", mire a története végére ér, vagyis már annyira sem bírja fegyelmezni magát, mint a szöveg elején.
| 22.
2009.11.23 11:33 | SG -- Poklok
|
Válasz erre | Jó téma, és van benne keménység, lágyság. Minden, ami ahhoz kell, hogy megkapó és lenyûgözõ legyen. Lagalább is ezt gondolom. Ott vagyok bizonytalan, hogy az ütemhangsúlyossá válás és a rímek tudatos (vagy véletlenszerû) elhagyása milyen célt szolgál? A nem kellõen átgondolt, gyengécske rímek erõltetésére, vagy itt-ott elhagyására miért van szükség. E kettõség közt választani kellene és a kiválasztottat érzésem szerint tökéletessé tenni. Ennek ellenére én dicsérném e mûvet. | | A fenti posztra érkezett válaszok: noni | 0 25 |
|