Koós Attila
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
754.
2018.06.30 08:37 | Béla -- nagyon fontos!
|
Válasz erre | Szia Attila,már ugye nem válaszolsz senkinek, elkéstem?
| 753.
2018.06.30 08:37 | Béla -- nagyon fontos!
|
Válasz erre | Szia Attila,már ugye nem válaszolsz senkinek, elkéstem?
| 752.
2018.06.30 08:37 | Béla -- nagyon fontos!
|
Válasz erre | Szia Attila,már ugye nem válaszolsz senkinek, elkéstem?
| 751. 750.
2014.07.06 12:50 | Tesch Gábor Ferenc - szerki -- meo | Ettimese
|
Válasz erre | Ötletes. A "de áruló a krém a testen" rész eléggé gyenge érzésem szerint. Viszont ez a maga módján bravúros:
"Fojtó, időtlen esték árnyát hűs alkonyba mártja mifelénk a mesék királya s lánya: a setét."
Bíztató "marad". | 749.
2013.06.06 18:11 | Koós Attila -- re: Ne írass több verset velem
|
Válasz erre Előzmény | Ha szerény lennék és tehetségtelen, biztos jutna eszembe valami frappáns válasz, de így csak marad ennyi: köszönöm :) | 748.
2013.06.03 21:44 | Luzsicza I. -- re: Ne írass több verset velem
|
Válasz erre Előzmény | sárba húzott ünnepélyesség, ünnepélyességig emelt sár, magasztosan hétköznapi, hétköznapian magasztos. mifelénk azt mondják rá, vers, meg hogy köszönet és hozsánna. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Koós Attila | 747. 746. 745.
2013.06.02 17:00 | Koós Attila -- Ne írass több verset velem
|
Válasz erre | Eressz el, Kedves, eressz el, nem én vagyok az, nem én. Csak több lenne velem egy kereszttel, rajtunk abroncsos csönd a költemény. Ne írass több verset velem, eressz el, eressz, Kedvesem.
A világból még semmit nem láttam, de már magányig megcsömörlöttem. Emelt fővel csillagokba hánytam, befostam díszbe öltözötten. Gyógyulok: már nem kényszeresen verem - most ne írass több verset velem. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Stiller Kriszta, Luzsicza I. | 744.
2013.05.25 07:20 | Koós Attila -- Szeressétek az Édesanyákat! (végl)
|
Válasz erre | Szeressétek az Édesanyákat!
Elléptem csodák mellett. Most, ha tehetném, megkóstolnék minden mellet, minden emlőt, hogy arra a régi ízre leljek, mely nyálamba oltva ring: kömény, akác és rozmaring, s még valami édesebb, lágyabb... szeressétek az Édesanyákat!
Szeressétek őket, amíg lehet, amíg vannak, mert egyszer ők is cserbenhagynak. Akkor örökre, végleg. Amíg élnek, szavak, érintések, lelkek között ringó tájak... szeressétek az Édesanyákat!
Vigyázzátok őket éber, szép szemekkel, a magányos álmot őrizőket, akik kifosztva lettek gazdagok, szívbe csüngő amulettek. Húsos mesékkel tömték be szánkat... szeressétek az Édesanyákat!
Szeressétek őket! Ha nem lesznek már, és kell szeretni, szerethettek egyéb nőket, mert az élet nem több, ennyi: szeretni, és szeretve lenni. Minden más nő jő vígasztalásnak, de míg lehet, most szeressétek az Édesanyákat!
| 743.
2013.05.13 02:09 | Koós Attila -- Jelentések Könyve
|
Válasz erre | Hol az a Budapest, amit szeressek, hol az a Magyarország? Kirakatokban örvénylő testek, habokon libegő morzsák: ez, vagy ő választ engem, ő is akarja, hogy szeressem? | 742.
2013.05.09 02:11 | Koós Attila -- j
|
Válasz erre | Te nem érted, miről beszélek. A versek szeretkezések, táncok. Míg álmodom, hogy rádtalálok egyben, valahol, mások laknak már ott, s azok szava szól, mint kellető érintések. Ha érted, miről beszélek.
Megfertőznek a költemények. Kell, hogy legyen sajátod, rejtett kis éneked, dalod, melyben önmagad adod lánynak-fiúnak kényre-kedvre,
| 741.
2013.04.22 21:59 | Góth László -- Tedd el másnapig
|
Válasz erre | A vers szélső esetekben vagy egyetlen indulattal, vagy műgonddal csiszolgatva születik, a lényeg, hogy ha beindulsz, meg KELL születnie (akár halva is). Az alkotás elengedhetetlen következő lépése, hogy eldöntsd, kihez szól: önmagadhoz, a közelállókhoz, az ismerőidhez, a nemzethez, a korhoz, vagy akár az emberiség egészéhez. Azután - már a láz utáni józansággal - döntsd el, célhoz érhet-e, és ha igen, találd meg a közzététel közegét. Ha lassan hűlsz, másnapra is elteheted. | 740.
2013.04.17 18:10 | Koós Attila -- kiolvasó
|
Válasz erre |
Totyog a lotyó, potyog a motyó: a holló csácsogjon szemed gödrén: hej, csecse bogyó! | 739. 738.
2013.04.17 13:41 | Koós Attila -- Homefoglaló
|
Válasz erre |
Válaszok guggolnak ajkaimon, kérdéseid szembogaraidban ülnek, lesz ma éjjel táncuk-ölelkezésük. Télen semmi esélye a rügynek. | 737. 736. 735. 734. 733. 732. 731.
2013.04.16 15:22 | Koós Attila -- tedd el másnapig
|
Válasz erre | írj egy verset, aztán tedd el másnapig. majd vedd elő, szemezz vele, míg a pillangóban meglátod a hernyót. ha kellőképpen utálod már mindazt, ami vagy, s ami lesz általad, talán lehet belőled költő. talán. talán akkor majd kezdhetsz nagy betűvel gondolatot. de minden versed tedd el másnapig. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Szalóki Dóra | 730.
2013.04.16 14:14 | Koós Attila -- Ki rontotta el a világot?
|
Válasz erre |
Az én kávémba ne önts tejet. Téged is tisztán szerettelek, volt illatod, ízed, a sajátod. Ki rontotta el a világot? | 0 25 50 75 100 125 150 175 200 225 250 275 300 325 350 375 400 425 450 475 500 525 550 575 600 625 650 675 700 725 750 |
|