Kiss Ferenc Szabolcs
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
9.
| 2014.09.22 14:39 | Balázs Mária -- Péterlaka
|
| Válasz erre | Rég olvastam ilyen jó amatőr verset. Izgalmasak és lendületesek voltak az átkötések. Élveztem olvasni., köszönöm (: | 8.
| 2007.10.04 08:11 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | Istenszéke
|
| Válasz erre | Egyedül a cím ér valamit, a többi nyakatekert, túlzó. Rengeteg a rímkényszer (pl. sós a lé - alma kell-é), ami fájóan hat. | 7.
| 2007.09.08 01:02 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | Szerelem
|
| Válasz erre | Ezzel a címmel verset írni bátor és tiszteletet érdemlõ dolog. Az Ó mint indítás szerencsétlen, az ember ma ironiát vár folytatásul, de itt nem az jön (ez nem baj, csak az a gond, hogy az "ó" mást ígér, í vers "becsap"). A nyitom-nál hiányzik a tárgy (az ajtót). A fogytán a fagy alliterációja kellemes. A vége azonban nem tiszta: a mind azt jelenti, hogy mindegyre, vagy minden fagy te vagy, vagy a messziben, ahová el lehet látni, sok dolog látható, s ezek mind "te"? A választól függetlenül: ez a vers igen rövid, a szerelem kibontásához, az évszázadok verseiben felgyülemlett jelentésekhez hozzá kellene adni valamit, s ezt ilyen rövid versben csak ritkán képesek az emberek. Nagyon jó lenne persze, ha sikerülne, de... szép lassan haladjunk, elõbb érjük be kevesebbel :) Sok sikert! A bátorság maradhat, szimpatikus. | 6.
| 2007.07.09 20:12 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | Bíztató
|
| Válasz erre | Basszus, basszus. Hirdetni kéne az elsõ négy sort.
Annyi szó esik itt a Dokkon közhelyrõl, giccsrõl, eredetiségrõl, satöbbirõl. De ennek a versnek az elsõ négy sora mintapéldánya lehetne annak, mikor a véletlen vagy a forma vagy az akaratlan ügyesség egy égbekiáltóan banálisan giccses képbõl jó négy sort tud csinálni. Lehet kövezni engem, nekem ez a versnyitás tetszik. Belsõ rímei, mondatszerkesztése, soráthajlásai túlzóan-kicsinyítõ-képzõsen rokokós szóhasználata õszintére szelidítik a képet.
A második versszak is elviselhetõ még, bár egy ilyen egyszerû dalba már soknak érzem a sárga sóhaj erõltetett szinesztéziáját.
Aztán ott a harmadik. Brrrr. Minden, ami igaz az elsõ versszakra, nem igaz erre. Patetikusan túlzóan hazug a vérszín szimfónia, a gida meg egyszerûen nevetséges, sajnos, nincs rá jobb szó. Nehéz szagom lebeg - innentõl meg már nem is vehetõ komolyan. | 5.
| 2007.06.27 16:03 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | Mint tegnap láttam...
|
| Válasz erre | Az elsõ sor a XVII-XVIII. századi magyar mesterek, mesterkedõk verskezdésére emlékeztet, de az is lehet, csak kiváló zsoltárfordításaink és -átköltéseink jutnak eszembe róla. A hasonlat is szép lehetne. De esetlenül sután hangzik a "pont oly izgalmas és szép", és az azt követõ áthajlás is. | 4. 3. 2. 1.
| 2007.05.30 20:47 | smilo -- Hajnal, kislánnyal
|
| Válasz erre | Ez tetszik, csak valamitõl mégis olyan suta, esetlen,
például "Lépteim bûnben jajdultak nékem" ez kegyetlenûl amatõr. Meg a formát sem érzem telitalálatnak. Amúgy mûködik a gép, csak kicsit akad. nekem. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Kiss Ferenc Szabolcs | 0 |
|
