Kanyuk Ferenc
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
9. 8. 7.
| 2008.02.17 22:02 | Kanyuk Ferenc -- vagy R
|
| Válasz erre | De de. Pórus Igen ezt sikeresen elírtam. Még jó, hogy nem a Bírálandokkba került, mert ott már nem lehetne kijavítani. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Márti | 6.
| 2008.02.17 08:33 | Mérti -- re: Lvagy R
|
Válasz erre
Előzmény | József Attila:"Négykézláb másztam" sora jut eszembe, meg Szabó Lõrinc (Lóci). De ez nem baj.
A pólusa akkor van valaminek, ha két ellentétes dolog van benne (pl: pozitív, negatív pólus.) Ha a szõnyeg mûszálas, lehet ilyen jelenség, feltöltõd9k, és magához vonzza a port. Nem pórusra gondoltál inkább? | 5.
| 2008.02.17 01:13 | Kanyuk Ferenc -- ...valahol, valamikor...
|
| Válasz erre | Köszönöm a kritikai hozzászólást. Remélem tudom is majd
hasznosítani a közeljövõben. És lenne 1-2 kérdésem,
észrevételem a kritika írójához, de nem akarom itt ezen a fórumon feltenni,mert nem akarok semmiképpen sem másokat megbántani. (tudom nem kellene mások verseivel foglalkozni) Szóval lenne arra mód hogy ezeket a dolgokat "négyszemközt" például msn-en) megbeszéljük? Ha igen akkor majd jelezd már légyszíves valahogy.
Írtam valami versszerût is, kíváncsi lennék, hogy ez mennyire megfelelõ?
Kezembõl kihullott,
elgurult, és talán
örökre elveszett.
Négykézlábra ereszkedve
keresem. Onnan feltekintve
hatalmasnak tûnnek a bútorok.
Mintha idegen helyen ébrednék
annyira más így minden.
A szõnyeg pólusai
porszívó után kiáltanának,
ha volna valaki aki
meghallgatná õket.
A szomorú szõttes durva szálai
szúrják meztelen tenyerem.
A kedvenc üveggolyóm
eltûnt, és meg sosem lelem.
| | A fenti posztra érkezett válaszok: Mérti | 4.
| 2008.01.29 22:57 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | ...valahol, valamikor.
|
| Válasz erre | A közhelyeket, mint a kertet, fel kell ásni, hogy újra termékeny legyen a föld. Vagy egyenesen robbantani kell.
Ennél a verskezdetnél bármi jobb, hidd el. "Bújom a közönyt, az álarcot mögém lássák, egy senki a bánatom." "A bánatom mögé bújok, hogy ne lássa senki a közöny álarcát." "Egy senki mögé..." De még ezek is csak ócska kis variánsok. "Kavicsra köpök, fényesre csiszolom, a könnynél szebben csillog (az (már)) biztos." Mindegy, nem akarlak rábeszélni arra, hogy képekben gondolkodj, de az érzelmeket ne az érzelmek fogalmán keresztül fed fel, hanem tapasztalatokon át szûrve. Apró, egyszerû, nem világméretû tapasztalatokon. Vagy világméretûeken, de akkor legyen elsöprõ az élmény másnak is. Az érzelmek fogalmain keresztül állítani, hogy mi van benned, gyakorlatilag semmit nem mond. Sokkal jobban fogom érteni, hogy mennyire magányos vagy, ha például egy elgurult üveggolyó keresését írod le a szobádban, hogy amíg négykézláb mászkálsz milyen hatalmasra nõnek a bútorok, hogy tapad a tenyeredre a por, ha elmerengsz közben, hogy hány hete nem porszívóztál, ha leírod, hogy hideg a padló, a szõnyeg anyaga szúrja a kezed... Hidd el, hihetõbb a magány, ha nem azt állítod, hogy magányos vagy, hanem terepasztalt készítesz a magányodnak, mint gyerek a kismozdonynak... Nem fogja senki el hinni, hogy milyen kismozdonyod van, hogy fáj neked, vagy éppen hogy örülsz, amíg nem állítod a megfelelõ terepasztalon, a megfelelõ sínre...
Le az állításokkal! Tessék teremteni! | 3.
| 2007.10.13 21:32 | :) -- holdfény kering?
|
| Válasz erre | Nem értem, mit találsz unalmas azon, ha élettapasztalatot adhatsz át egy nálad 13 évell fiatalabb életnek; versszakok és rímek társaságában. ;-) | 2.
| 2007.08.11 05:18 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | holdfény kering?
|
| Válasz erre | Jaj, de unalmasak a bölcsesség-versek...! | 1. 0 |
|
