| KIEMELT AJÁNLATUNK |  |
| Új maradandokkok |  |
| FRISS FÓRUMOK | |
| FRISS NAPLÓK | |
| VERSKERESő |  |
| SZERZőKERESő | |
| FÓRUMKERESő | |
|
Kovács Sára Szorina
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
20.
| 2010.09.10 10:55 | Korányi Mátyás - szerki -- meo | Hova tartozás
|
| Válasz erre | Nem értem az első mondatot. Azt sem értem, hogy mi köze a "hazahozásnak" az "égigemeléshez"? Egyáltalán... Mit jelent ez az egész vers? Pedig nem vagyok hülye. Mondták a hangok. | 19.
| 2010.08.30 14:55 | Viga Vendel - szerki -- meo | Rendetlenségbe csavart zászló...
|
| Válasz erre | a cím talán valóban nem szerencsés, elveszi az első versszak erejét. valóban hallatszik a népdalos hatás, az utolsó versszak – szerintem a vers rovására – el is húz ebbe az irányba erősen. én azonban tudatosnak, vagy jól irányítottan ösztönösnek érzem a ritmustörést egy darabig. az első versszak – mint utaltam rá – kifejezetten tetszik. a második versszaktól elveszik az erő, a meglepetés: a megtartó értetlenség általi lenyeletés logikáját azt hiszem, értem, de ebben a versszakban csak a két utolsó sor hozza vissza a kezdeti lendületet. és végül „Mint a kis nefelejcs, enyész”. pedig kifejezetten tetszik a vers látásmódja. | 18. 17.
| 2010.08.21 00:24 | Németh Bálint - szerki -- meo | Rendetlenségbe csavart zászló...
|
| Válasz erre | Cím = első sor = népdalos nekibuzdulás.
Ha népdalos, akkor ritmikus, ha ritmikus, akkor legyen következetesen ritmikus. Itt ez nem áll fönn - például a "rendetlenségbe csavart zászló" nem szeretne, úgy hallik, kooperálni a "megtartó az értetlenség" vagy a "mintás szövet, furcsa foltok" sorokkal, mivel az utóbbiak tagolhatók 4/4-es osztatúan, míg az előbbi, mint sok más társa: nem.
Egyébként a "megtartó az értetlenség / ha lenyel többet nem látszunk" sorok némiképp önellentmondásban vannak, nehéz legalábbis elképzelnem, hogy tart meg, ami különben lenyel.
Bárha volna indoka ennek a következetlenségnek.
Mondhatnánk ugyan, hogy a vers - felütését tekintve - nem szándékozik ütemhangsúlyos beszédbe elegyedni velünk, de akár szándékozik, akár nem, a 4/4 bizony kötelez, főleg egy ilyen relatíve rövid szöveg esetében. És épp a rövidség és az ötletszerű, de kétségkívül létező ritmizáltság miatt szúr szemet példának okáért a "semmibe vesző tekintet" - efféle üres járatok ugyanis nem férnek el egy ilyen viszonylag szűkre szabott terjedelmű szövegben. Kihasználatlan ez a sor, bármely takarékossági intézkedés megszüntetné. Másképpen: 12 sorban sűrűsödni kell, mint valamely lényegi szőrzet. Még ha furcsa szőrzet is az illető.
Feltűnő lehet, hogy főképp a szöveg lüktetési anomáliáiról szóltam - ez, bizony, nem véletlen; ha a vers úgy dadog, hogy nem válik érdekessé a dadogása, akkor nem figyel a hangjára az ember. Hiába van szó, ha nincs hang, másképpen: magam kell megszólaltatnom, mielőtt semmibe veszem, hiába veszett fejsze nyele. | 16.
| 2010.08.19 15:56 | Tesch Gábor Ferenc - szerki -- meo | Párbeszédkísérlet
|
| Válasz erre | Szorina, szeretnék kísérletet tenni a párbeszédre: kíváncsi vagyok a véleményedre, hogy mi a különbség a dalszöveg és a vers között? Vajon meddig "csak" dalszöveg a dalszöveg és honnan válik verssé a vers? Lehet, hogy rosszul teszem fel a kérdést, nem szeretnék esztétikai fejtegetésekbe bonyolódni, egyszerűen érdekel, ki mit gondol erről. Hol húzódik ennek a határa? A legtöbb ide feltöltött versedet én inkább dalszövegek tartom, és talán jellegüknél fogva nem is hordoznak ennél mélyebb üzenetet. Mintha tényleg csak a rímeknek való megfeleltetés lenne a szervezőelv (ez adja leginkább dalszerűségét) bár ez inkább megy a tartalmi összkép rovására. | 15.
| 2010.08.19 06:47 | Stiller Kriszta - szerki -- meo | Névtelen vallomások
|
| Válasz erre | Már az első sora ellentmondást tartalmaz, a magyarázat pedig még inkább megerősíti ezt. Attól még, hogy van címzettje, névtelen marad, ha nem írja alá. az "egyetlen utam" , és a "világodba" elől hiányzik a névelő, a szórend sok helyen magyartalan. Ilyet ne tegyen, hogy a szótagszám, ritmus kedvéért gyötri a nyelvet, inkább próbálja meg átfogalmazni a sorokat. Az "egyre előre" pedig értelmezhetetlen. | 14.
| 2010.03.30 04:26 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | Az ember jó vezet?
|
| Válasz erre | Szorina szövegei erõsen építenek a rímekkel való játékra. Ez leginkább akkor okoz problémát, ha eltávolítva e díszítõelemet, vagy értelmetlenné vagy feleslegessé válik a mondanivaló. Úgy gondolom akkor jó egy rím a versszövegben, ha nélküle kevesebbnek érezzük azt. Mindjárt az elsõ strófa suta zárlata bizonyítja: "...jó vezetõ az ember/ízlelgetem a mondatot/immár éber eszemmel."- mitõl lesz éberebb az ész itt? (az immár itt viszonyszóként is mûködhet, hát viszonyít is) Felfoghatnám a rímeket egyfajta retorikai fogásnak, de sajnos nem ér egy verset meg a tartalom. | 13.
| 2010.03.18 00:04 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | Omlott fátylam fehér h
|
| Válasz erre | Csak a címet olvasva volt egy elõfeltevésem a szöveggel kapcsolatban, ami sajnos beigazolódott. Sok hasonlóan építkezõ szöveget olvastam már itt a dokkon. Nem szabad bedõlni az önmagát felkínáló rímeknek, lehet, hogy jól hangzik, de inkább veszít az értékébõl, mintsem kihagyhatatlan részévé válna a versnek. Akkor jó a rím ugyanis. Az "omlott fátylam fehér haván"-t azért érzem neccesnek, mert ha hóból van ez az anyag, akkor nehezebb omló fátyolként elképzelni. Érzésem szerint nem túl találó a kép. A "mintha" szó bizonytalansága eléggé erõsen rányomja bélyegét a szövegre,(elromlik tõle) mintha elõkészítené a terepet az utolsó két sornak. Véleményem szerint ez a szöveg úgy készült (készülhetett) hogy "megvolt" hozzá az elsõ sor ("omlott fátylam fehér haván"), néhány toposz (tintaszínû éj, a köd, mint sejtelmesség, satöbbi) és innen a szöveg írta magát tovább a rím adta lehetõségekkel élve. Nem baj ez, gyakorolni jó (mert a dalos forma jó), ám ezt a szöveget érzésem szerint átírni sem lehet. Legfeljebb újat helyette. | 12. 11. 10. 9.
| 2010.02.08 13:21 | Kovács Sára Szorina -- noninak
|
| Válasz erre | Köszönöm szépen:) csak ott változtatok, ahol értem is, hogy miért és hogyan kell, úgyhogy még egy darabig rám lehet ismerni. | 8. 7.
| 2010.02.04 19:42 | Kovács Sára Szorina -- válasz
|
| Válasz erre | - gondolatközhely, tanultamegyújszót
- nem az égbõl zuhan, hanem a zárlatos ég az azonosított, a tört varjúszárny meg amivel (úttyíjákkogy metafora)
- pláne 'földre zuhannak', süvegelõ viszonyban se az eredeti ritmussal. Nem zuhannak.
Gondolkozom rajta.
| 6. 5.
| 2010.02.04 11:35 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | Emberélet
|
| Válasz erre | A cím túl "nagy". Ahogy a betû és kenyér ilyen puritán egymás mellé rakása is. S utána rögtön a kissé didaktikus lélek-test kettõs. Persze, hogy "egybõl faragva" -- gondolatközhely, sajnos.
A "zárlatos ég" érdekes, de hogy az lenne varjúszárny? Az ember érzi, hogy lenne itt jobb megoldás is.
A zárlatos égbõl varjúszárny zuhan a földre. Ha tisztább értelmû mondatot akarunk.
Zárlatos égbõl földre zuhannak a varjúszárnyak. Ha a tagolás, az ütem segíthet.
És, sajnos, az utolsó két sor is erõtlen: "tõrré hegyezett elme", és még ráadásul abba bele is dõlni...
Kacifántos a vers, hitelesebb lenne, ha egyszerûbb lenne. És valószínûleg csak úgy sikerülne neki (mûvészileg) õszintének lenni.
| 4.
| 2010.02.04 09:20 | viga -- A. M. arca
|
| Válasz erre | Szorina, szépen építi fel a képet.
ez úgy dal (rövid dúdolás) – szerintem -,
ahogy vers is. csodaszép. nekem.
| 3.
| 2010.02.02 21:30 | Kovács Sára Szorina -- válasz
|
| Válasz erre | Utánaszámoltam.
A hetedik sor: 's azt se tudtam, mért érzem én [/hogy hideg és nem az enyém]'. Negyedik: '[feketén ültem s szelíden/]vártam, hogy engem elvigyen'. Direkt elmondtam magamban, hangosan, hogy kijöjjön a zeneietlenség, de nem tudom, hol van. A hetedik soros esetnél direkt azért van a 'mért' alak, mert láttam már irodalmi szövegben, és pont segít elkerülni a túlírtságot. De megnézem, mit tehetek.
Off: Szorina, Szora. Nem becenév, nem mûvésznév, ezt szeretem használni. | 2.
| 2010.02.02 09:58 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | Nap
|
| Válasz erre | A népdalszerû téma, forma jót tesz a szövegnek. Ami nem: a kiigazítatlan szótagszámok (pl. 7.sor), bicsakló ritmusok 4. sor). A népdalnál alig van szemérmesebb, kötöttebb forma: nem csak a forma formája, de a tartalomé is. És benne a legnagyobb kihívás mint igény: az egyszerûség. Ezen is lehetne finomítani, letisztázni, ha lehet, sallangokat lemetszeni a tõrõl. Megéri. Természetesen.
Maradhatna, közel van hozzá. Kijavítja, amiket soroltam?
jt | 1.
| 2010.02.02 09:54 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | A. M. arca
|
| Válasz erre | Sára, azt mondja, hogy ez dalszöveg. Ami ritkán verset is jelenthet, de itt most nem azt jelenti. Így nem tudunk érdemben reagálni rá, mert ide verseket várunk. Az azonban jó lenne, ha tisztázná magában, esetlen nyilvánosan nekünk is, mi a különbség dalszöveg és vers között. Nem egyszerû feladat. Kíváncsian várom a gondolatait errõl.
jt | 0 |
|
|
