Farkas György
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
881. 880. 879. 878. 877. 876. 875. 874. 873.
| 2025.06.03 17:31 | Farkas György -- re: Re
|
Válasz erre
Előzmény | Valóban, szó van az írástól való félelemtől. Attól, hogy ilyen nagy elődök után van-e értelme, igazsága bármit is írni. Én úgy gondolom, hogy igen, hiszen mindig lehet, sőt, kell újat mondani, ez (többek között) a költészet célja. A világ változik, folyamatosan: újat kell mondani. Most nem emlékszem, hogy ki mondta: Auschwitz után nem lehet verset írni (amit logikailag értek). DE! Pontosan ezután az elképzelhetetlen tragédia után van szükségünk a költészetre, arra, amely kifejezi az emberi jóságot, a szeretetet, a fantáziát, és mindazt, ami szép és jó a világban, az emberi lélekben és gondolkodásban. Ami hitet és lehetőséget ad a továbbiakra.
| | A fenti posztra érkezett válaszok: Tesch Gábor Ferenc - szerki | 872.
| 2025.06.03 17:14 | Farkas György -- Re
|
| Válasz erre | A publikálásról: Rimbaud rövid költői tevékenysége alatt alig néhány verset közölt, szinte teljes elutasítottságban volt része. Költői pályája végén kinyomtatott egy kötetet (javarészt Az egy évad a pokolban) saját költségére. Senki nem volt rá kíváncsi. Ott porosodott, penészedett a nyomda raktárában. Halála után, mikor be akarták zúzni az egészet, valaki ( nem emlékszem ki), véletlenül felfedezte, és szerencsére értett az irodalomhoz, megmentette a könyveket. Valójában a fiatal szürrealisták (Breton és Aragon) fedezték fel egy antikváriumban, és emelték a köztudatba, akárcsak a hasonló sorsú és legalább annyira egyedi és újító hangú Lautréamont-t. Ha nincsenek ezek a véletlen felfedezések a nyomdák raktáraiban, ma lehet, hogy nem tudjuk, ki volt Arthur Rimbaud és Lautréamont grófja.
Persze nem akartam semmiféle párhuzamot vonni köztük és köztem, csak elmondtam mint érdekességet.
| 871.
| 2025.06.02 16:27 | Farkas György -- Re
|
| Válasz erre | Őszintén megmondom: nem érdekel a publikálás, nem ezért írok, bármily furcsa is ez. És úgy látom, hogy a folyóiratok többsége, azok, amelyek színvonalat képviselnek, meglehetősen belterjesek. Én egy saját kötetet szeretnék egyszer kiadni, mondjuk magánkiadásban, ahol a verseim együtt vannak és megőrződnek a jövőnek, hátha valakit azon túl is érdekel, bár ebben nem reménykedem, és nem is számít. Az a lényeg, hogy megírtam.
| 870. 869. 868.
| 2025.06.02 15:04 | Tesch Gábor Ferenc - szerki -- re: Re
|
Válasz erre
Előzmény | Szerintem nagyon sok folyóirat vevő lenne a "dolgaidra". Csak úgy szúrópróba szerűen elkezdtem olvasgatni.
Bulgakov
Rimbaud
krétarajz
levitáció
good bye
caspar brötzmann
amundsen
keleti
Mind-mind kivételes darab. | 867. 866.
| 2025.06.02 13:56 | Farkas György -- Re
|
| Válasz erre | Peer nyilván az Apokrif ,, tökéletes,, mivoltára, a vers minőségére gondolt, arra, hogy milyen hatást gyakorolt az olvasókra és a magyar irodalomra. A vers ikonikus jellegét emeli ki, amelyet oly kevés mű ér el. Nem irigység ez, nem szkepticizmus, hanem főhajtás.
| | A fenti posztra érkezett válaszok: Fűri Mária - szerki | 865. 864.
| 2025.06.02 10:28 | Farkas György -- Peer
|
| Válasz erre | Valahogy úgy érzem magam, mint Peer Krisztián, aki egyszer azt válaszolta egy költészettel kapcsolatos kérdésre: Pilinszky megírta az Apokrifet. Akkor én mit kaparom itt magam? | | A fenti posztra érkezett válaszok: Fűri Mária - szerki | 863. 862. 861.
| 2025.05.27 15:20 | Farkas György -- Re
|
| Válasz erre | Á, nem, csak arról van szó, hogy nem vagyok egy kiemelkedő költő. Úgy gondolom, hogy írtam jó verseket és rossz verseket. De! Mindig van egy nyelvi, gondolati stb. elképzelésem arról, hogy milyen legyen egy vers, ám nem mindig találok telibe. Szerintem, ezzel még József Attila is így volt. :) | 860. 859. 858. 857. 0 25 50 75 100 125 150 175 200 225 250 275 300 325 350 375 400 425 450 475 500 525 550 575 600 625 650 675 700 725 750 775 800 825 850 875 |
|
