Egry ArtúrEgry Artúr költőnek 2 feldolgozatlan üzenete van.
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
295.
| 2026.03.10 18:01 | Tesch Gábor Ferenc - szerki -- meo | Három az egyben
|
| Válasz erre | "Út tücske zenél a nyár tenyerén."
Aki szereti, olvassa és érti a költészetet, az nem mondhatja, hogy ez nem gyönyörű.
Ami utána jön, az viszont a formának való megfelelés, kitöltöm, vagy megfejtem, mint a rejtvényújság rubrikáit. Miközben a szonettnek mesterei vannak. Minden versformának mesterei vannak. Ez a szonett összességében nem több a formának való megfelelés igényénél. Semmi újat nem mond, tartalmilag nem okoz meglepetést, ezt olvastam már valahol jobb kivitelben. Az utolsó két sor ezt szépen szemlélteti. | 294. 293.
| 2026.03.10 13:09 | egryartur@yahoo.com -- re: meo | Három az egyben
|
Válasz erre
Előzmény | A verset különösen nem magyaráznám.
A bírálat első bekezdésének utolsó két mondatában felhökkenő "gondolat" - a jelzőn agyalok, mert nem szeretném , hogy minősítésnek hasson - szóval az a "a magyarság széthúzása felelőssé tehető az infrastruktúra és közlekedés kiszámíthatatlanságáért"-, khm, csacsiság.
Egyszerűen : "mint oldott kéve"- és igen, az átlag magyar.
Ami a befejezést illeti, engem tökéletesen kielégít, az utolsó mondat.
De köszönöm.
Örülök a rácsodálkozásra; "az Isten is madár dal" kép erejére. | 292.
| 2026.03.10 12:50 | egryartur@yahoo.com -- re: meo | Három az egyben
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Mária !
E vers a mai kor emberéről szól.Rólam, így 45 évesen. Egy júniusi gyalogtúra némi irodalmi céllal.Ezt talán elég pontosan sikerült megjelenítenem.
A szilvafák azok a fák vagy azok gyermekei...
Itt vagy , ahol Isten is madárdal. És arról a lelki állapotról, amit Tompának át kellett élnie. Jelzések. Utalások. " az átlag magyar, mint oldott kéve".
Talán Tompa szenvedte meg a legjobban a Habsburg elnyomást. Igazi "rákosi korszak" a kiegyezésig.
Persze Petőfi halott. Arany még nem írta meg a Walesi bárdokat.
Mit várhatsz még? Ott vagy a ház udvarán. Falusi este. Alkonyodik. A kutyák próbálják az esti szürkületben a hangjukat. Az esővizes standerban fürödtetek meg az előbb.
Ültök csendben a ház falának támaszkodva, bámuljátok és hallgatjátok a falut... | | A fenti posztra érkezett válaszok: Fűri Mária - szerki | 291.
| 2026.02.18 21:45 | Fűri Mária - szerki -- meo | Három az egyben
|
| Válasz erre | Kedves Artúr!
Jólesik szonettet olvasni. A hangulat egyenetlensége viszont zavar: az első négysoros és az első tercina rezignált bölcsessége tetszik, a második négysoros és a második tercina túl idilli, nem volt olyan az élet Tompa idejében, ahogy nem az most sem. | | A fenti posztra érkezett válaszok: egryartur@yahoo.com | 290.
| 2026.02.18 18:30 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | Három az egyben
|
| Válasz erre | A szöveg arra vállalkozik, hogy nagyon visszafogott eszköztárral, számos intertextualitást beépítve tisztelegjen. Ez a megoldás nem egészen egyedülálló, és az ilyen szerkesztésben ráadásul kevés olyan hely marad, ahol az egyéni hang megnyilvánulhat. Így hát az ilyen megoldásokra annál nagyobb hangsúly esik. Az első három sor stabilan indít, a romantikus hangvétellel szinte magától értetődően köti össze az ifjúságot. Az "A-ból B-be" egy kicsit túl nyilvánvalóan modern megoldás, akárcsak a következő sorban az "átlag". Itt találkozunk az első nagyon direkt hivatkozással, ami formailag kereken, de logikailag nem tökéletesen kapcsolódik a felvezetéshez, hacsak nem arra gondol a költő, hogy a magyarság széthúzása felelőssé tehető az infrastruktúra és közlekedés kiszámíthatatlanságáért. Ebben az esetben eléggé kreatív megoldás.
A második versszak viszont kevésbé tetszik, enyhén édeskés, aminek persze megvan a helye egy ilyen szövegvilágban, mégis. Talán csak magamban túlságosan ütköztetem a "virágos, kibomlón fiatal anyákat" Tompa "A menyasszony meddőségért eped,/ Szüle nem zokog holt magzat felett..." sorpárjával.
Amit viszont a harmadik versszak művel, az egészen csodálatos. "Isten, mint madárdal"- ez rendkívülien szép sor, különösen, hogy a versszak közepén a ritmus által rebben és elszáll; talán még jobban érvényesülne körülkerítetetlenebb közbevetésként, olyan folytatás nélkül, mint a "Repül, repül az égen valahol,", ami, úgy érzem, a záró versszakkal egyetemben már csak meglovagolja ezt a fantasztikusan ihletett megoldást, belőle él. Az "Isten, mint madárdal" megérdemelne egy teljesen saját verset, amit nem terhel a Tompa Mihályra, Aranyra és Petőfire való hivatkozás. Egy ilyen "emlékére" vers talán jobban működhetne közömbösebb képek archaizálóan, nyelvzenére koncentrálva megelevenítő feldolgozásával, mint ahogyan Weöres tette például, konkrét sorokat, gondolatokat szinte nem is idézve. | | A fenti posztra érkezett válaszok: egryartur@yahoo.com | 289.
| 2026.02.11 00:22 | egryartur@yahoo.com -- re: Örökzöd nadrág
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Zsófia,
igazán örülök ennek az emberi hangnak, amit ön gyakorol.
És valóban, ahogy írja, valóban olyan volt a Dokk, ahogy maga is megélte. Bár Korányi minden volt csak nem költő. De hagyjuk....
Valóban, én imádtam Tolvaj Zoltán szövegeit, de az a "rizsa" nem volt műanyag, annak volt eleje, vége. Tartalmas volt. Volt értelme.
Nem lehetett rá neheztelni, mert igaza volt. Mert érted korholt, nem ellened. Aztán felnőtt és kikopott az a generáció.
Számos rizsaművész lepte el a Dokkot. Számosak voltak. S ma már se hírük, se hamvuk.
Az emberi gyengeség vámszedői. Mindig jönnek újak és el is múlnak.
Simon Adri is csak ember. Személy szerint nincs vele bajom. De ne felejtse el azt, hogy ez nem tudomány. Emberül is elmondhatja a mondandóját a mi nyelvünkön. Szótár nélkül. Inkvizíció nélkül is hisszük az élő "verset". Hiszen azért állunk szoba itt egymással.
Tisztesség dolga mindez. Ha szóvá teszem a meglátásomat, lehet érte haragudni csak nem érdemes. Tudom kissé nyers állandó eposzi jelzőket használni némi szlenggel, de kifejező. "Nem kell a rizsa. "
Hát ennyi.
Artúr
| 288.
| 2025.11.27 11:02 | Széll Zsófia - szerki -- re: Örökzöd nadrág - mehr Licht
|
Válasz erre
Előzmény | Jut eszembe, még tulajdonosok is voltunk Korányival egy ideig, fele-fele arányban, Tamás adta el nekünk. Egy dekád után másképpen nézek ám én is a Dokkra. Mint minden, fejlődött/változott, olykor kitört a bokája, betört a feje (szerencsére a nyaka kimaradt a szórásból), aztán hirtelen nyolc karja lett, csak hogy pár példát hozzak. Minden, ami él, az változik (ezért halott az Isten állítólag). Kábé ennyi. | 287.
| 2025.11.27 10:49 | Széll Zsófia - szerki -- re: Örökzöd nadrág
|
| Válasz erre | Kedves Artúr, olvasom itt ezt a csörtét, igencsak vannak benne indulatok. Ez a Dokk szellemisége misztikum egy érdekes dolog. Anno engem szerintem túl rövid idő után JT tett be a szerkesztőségbe, akkor még volt IT, TZ, meg mindenféle mozaikszavak. :))) Margón megjegyzem, hogy nekem Jónás, Tolvaj, Czékmány, Cservinka, Korányi, NamegAKriszta volt mérvadó, Ijjassal például kifejezetten hadilábon álltam (utólag totális hülyeségnek tűnik), mert páros lábbal tudott belém állni. Szintén margón: rizsázni Tolvaj tud, de valami olyan isteni szinten, hogy az ember azt hiszi, hogy mindig mond valami hiperfontosat, és talán az is, aztán meg mégsem. Zseniális. Hogy ezt miért? Azt gondolom, hogy ha megkérdezi most bármelyiküket, hogy Adri illik-e ide, illetve rizsázik-e, megvan-e a megfelelő tudása, nem mellékesen kitűnő költő-e, mindegyikre igent fognak mondani. Ha engem Tamás miss Koherenciának tartott, akkor Adrit pláne. :)))
Életem legjobb tanácsát Tamástól kaptam: ha fel tudod akasztani magadat (=a versedet), akkor leszel képes csak bármire, illetve képes vagy érdeklődve figyelni, ahogyan mások felakasztanak. Teljesen igaza van.
Utólag olvastam mások meóit a verssel kapcsolatban, Adrié jogos, a kiemelt hibák mindegyike ténylegesen hiba (logika, stilisztika, stb). Szerintem az én véleményem Adriénál is élesebb, annyi, hogy erőteljesebben is tetszenek az ütős passzusok.
A kedvenc kritikám amúgy a klasszikus, persze pontatlanul fogom idézni: "Miért él még a kedves költő? Mert nem jött be a szerkesztőségbe."
Vissza ehhez a szellemiség-izéhez: én örülnék, ha Adri meózná a verseimet, mindig megtisztel a gondolataival - aki kicsit is ért a szerkesztéshez, költészethez, az pontosan tudja, hogy Adri mennyit ér.
Ó, Dezső drága, hamár Dokk-mítosz. Ő ilyen ősember dokkilag, ráadásul itt is van éppen, ki lehet kérni a véleményét (vagy szólok neki, hogy legyen olyan kedves, írja már meg, bár az, hogy validáltatni kell Adrit tényleg ellenérzéseket kelt bennem).
Egy szónak is száz a vége: ha indulattal ír valaki, akkor legyen annyira őszinte magához, hogy beismeri. Én meg csak nem értem, ez egy vers, nem a világvége, nem az ember mája, szíve, hogy amikor megébred, holtan találja a világot.
Én nem így emlékszem magára, bennem egy joviális, kereken jókedvű férfiember maradt meg lenyomatként. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Széll Zsófia - szerki, egryartur@yahoo.com | 286.
| 2025.11.27 09:53 | egryartur@yahoo.com -- Örökzöd nadrág
|
| Válasz erre | Kedves Mária,
sajnálom, hogy félreértett. Maga áll legközelebb ahhoz, amit szeretek a DOKKban.
Én megértem ezeket a fiatalokat is, de ez nem vezet sehová.
Baranyi Ferenc azt mondta egy alklommal, amikor szó esett a versek megítéléséről.
"Izlés kérdése". és ebben teljesen igaza volt. Én nem vetemednék arra, hogy ilyen szerencsétlen szöveget eresszek el mint némelyek.
Oszt most jól meg lettem fenyegetve. Simon Adri révén. Majd benő a feje lágya. Bár, ha nagyon komolyan veszi magát csalódni fog.
Barátsággal
Artúr
| 285.
| 2025.11.27 06:47 | Simon Adri - szerki -- re: meo | Örökzöd nadrág
|
Válasz erre
Előzmény | Áh, szóval neveletlen vagyok, rizsázok és most már őszintétlen is vagyok.
Tessék mondani, hogy kell egy meóban hazudni? Nem is azt mondom, amit valójában gondolok?
Elárulok egy titkot: de bizony azt mondom. És még azt is, hogy több versed visszaolvastam ez után a pengeváltás után (mert ennyire figyelmetlen és neveletlen vagyok), és az Örökzöld nadrág egyszerűen kilóg közülük. Lefelé.
Azaz sokkal jobbat is tudsz írni. A fölösleges és hozzád méltatlan szerkigyalázásba fektetett energiád átcsatornázásával már rég megjavíthattad volna ezt a rossz verset.
De tőlem nem kapsz több meót, abban biztos lehetsz, na pá | 284.
| 2025.11.27 00:52 | Tesch Gábor Ferenc - szerki -- re: meo | Örökzöd nadrág
|
Válasz erre
Előzmény | Akkor ez azt jelentheti, hogy ön nem tartja alkalmasnak a szerkit a szövegei értékelésére. Itt "rizsáznak" a szerkesztők. Higgye el, nem illik tiszteletlennek lenni egy olvasójával szemben sem.
Maradok Barátsággal; TGF | 283. 282. 281.
| 2025.11.26 23:47 | egryartur@yahoo.com -- re: meo | Örökzöd nadrág
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Mária,
lehet, hogy a költő kapott egy örömhírt, de nem voltak önértékelési problémái. Az Adri-féle értékelés szeliden kimondva is "nem őszinte".
Elvárom - mert elvárhatom - hogy a kritika igényessége legalább olyan legyen, mint ahogy a bíráló elvárja a verstől a megfelelő színvonalat.
Hosszú évek alatt két meo szerki vélemény tettem el és őriztem meg. Amiből valóban lehetett tanulni és segített. Az elsőt Tolvaj Zoltántól kaptam. Egy igen rossz és hosszú verset írtam. Mit mondjak sorról sorra végigkísérte, megfogalmazta aggályai. Magyarul írt. Szóval nem volt töltelék duma, nem letiporni akart, viz alá nyomni a fejed vagy megsemmisíteni. Nem volt gőgős, széles nagy arc. Nem volt RIZSA
..
A másik emlékezetes meo szerki hozzászólás Jász Attila hozzászólása volt a Pancreász teszi a dolgát című versem kapcsán.
Ő is mellőzte a RIZSÁT, őszinte nyílt hangon mondta el a véleményét, becsületesen. Nem próbált másnak látszani.
Most legyek szerethető.?.. én eddig is szerethető voltam és vagyok is. A véleményem eddig is megvolt és meg lesz ezután is.
A RIZSÁT továbbra is megvetem, még akkor is, ha gusztustalanul a pofámba dicsérnek. (van rá példa, de ettől nem leszünk barátok) | | A fenti posztra érkezett válaszok: Tesch Gábor Ferenc - szerki, Fűri Mária - szerki, Tesch Gábor Ferenc - szerki, Simon Adri - szerki | 280.
| 2025.11.26 14:06 | Széll Zsófia - szerki -- meo | Örökzöd nadrág
|
| Válasz erre | Kedves Artúr, in medias res:
első versszak - az első két sor nagyon, aztán a megvonatkoztatás rímkényszer (ihletett férfi ő)
vágyai édes tárgya (szarkazmusként oké, másképpen nem, annyira epcsépelt), aztán ismét rímkényszer
második versszak - ismét kettő jó sor (eredeti úgy, hogy nem az, érzékeny és érzéketlen egyszerre), aztán
ismét elsekélyesedik, az így ahogy én mindezt újraképzelem stilisztikailag egyáltalán nem illik az egészbe, olyan iskolásan botladozik egy kötött formában
harmadik versszak - ismét jó felütés, kettő jó sor, aztán ez a kiszólásszerűség kidurrantja
negyedik versszak - ez az első sor határozottan nem, kifejezetten vártam, hogy ismét erős legyen a felütés, de ez olyan középiskolás, aztán itt egy erős sor ismét,
utána: vannak régi ifjak is? ami fiatal, az kábé mindig új, generáció tud új lenni
a vége egy másik versben frappáns lenne, egy olyanban, ami eleve bír egy fajta szórakoztatóan odabökős, szexuális felhanggal, de ez itt nem az.
Szumma:
Egy rakat nagyon erős sort üt agyon a rájuk következő pár, stilisztikailag sem koherens, a vége pláne nem az.
Ilyenkor van, hogy icit dühös vagyok a kedves szerzőre, hogy elém tesz egy ékkövet, aztán bekeni sárral, így épít falat, amire végül egy másra való koronát biggyeszt. Nagyon vegyes érzés. Ez egyszerre egy még lektorálásra szoruló szonett egészen szép potenciállal, plusz egy másik vers vége. Szinte pattogok benne. (a sékszpíri hangvétel megvan ám)
Ez így múlik, viszont lehetne belőle maradandót szerkeszteni, írni bőven.
(tudom, hogy a kötött formákban meló van, kicsit igazságtalannak is érzem a szabadabb formával való egykalapalávételt, de csak múlik/marad van, és mindent a saját lehetséges nagyságához kell mérni) | 279.
| 2025.11.17 12:17 | krasznaigyula9@gmail.com -- re: meo | Örökzöd nadrág
|
Válasz erre
Előzmény | Szervusz, a nyolcadik unoka (fiú lesz) még két hét, és megjön karácsonyi ajándékként. Írok, néha iszok is (este, viszkit, brendit). Utoljára a friss Palócföldben jelentek meg verseim, és a Mohács antológiában ( a Dokk antológia mellett). Sokat utazunk, unokázok, és olvasok. Vettünk egy lakóautót, most jöttünk haza Sopronból és Fertőrákosról. Röviden ennyi, stop! | 278.
| 2025.11.14 17:00 | Fűri Mária - szerki -- meo | Örökzöd nadrág
|
| Válasz erre | A költő kapott egy örömhírt, miszerint a verse megjelent az Ezredvégben, ezért érthető, ha nem is menthető az indulat, amit a verset óvatosan bírálni próbáló szerkesztő kapott, aki csak a munkáját végezte.
A verset viszont védelmembe veszem, nem olyan alapos és részletes elemzéssel, mint Adrié, úgyis alulmaradnék, inkább csak az összegzésre vállalkozom, ami bennem lecsapódott.
A mitológiai történet is csak egy banális lektűr, nem több, mégis, legyen bár mitológiai, vagy későbbi iromány, az alap, a lényeg a szövetség egy férfi és egy nő között; ez a szövetség ad erőt a végzettel szemben. Ahogy az erdő megújul a fáin keresztül, bár marad, ami volt: erdő, ez a szövetség is megmarad, csak a szereplők cserélődnek, a tomporok, a lelkek, a ruhadarabok, a lényeg ugyanaz, örökzöld az a nadrág. A lazaságát is szeretem ennek a versnek, hogy nem akar letaglózni, csak úgy tűnődik a lektűr - szerelmek megújulásának hogyanján és mikéntjén. | | A fenti posztra érkezett válaszok: egryartur@yahoo.com | 277.
| 2025.11.14 15:02 | Simon Adri - szerki -- meo | Örökzöd nadrág
|
| Válasz erre | A vers Orfeusz és Eurüdiké történetének megidézésével dolgozik, de több ponton válik nehezen követhetővé a regiszterek váltakozása miatt. Az emelkedett, mitologikus hang, amellyel indít, több helyen hirtelen átcsúszik ironikus vagy prózaian leminősítő tónusba ("ponyva", "esendő nő"), majd később motivációs jellegű megszólalásokba, végül egy groteszk lezárásba. Ezek a rétegek önmagukban érdekesek lehetnek, de jelen formájukban nem kapcsolódnak elég egyértelműen egymáshoz, így az olvasó számára nem mindig világos, melyik regiszterben kell értelmeznie a szöveget.
Ez a rész kimondottan zavaros:
"történelmük alig( )ha van ―; szimpla banális végzetük
itt kő kövön majd nem marad de megmutatja lényegük
a szövetség ―; mert a végzetet elfogadni nem lehet!
higgy magadban s benne mert ez ad erőt neki és neked"
A szimpla, banális végzetük után várná az ember a mondat állítmányát, de ehelyett egy általánosító, homályos értelmű résszel folytatódik, majd egy beékelt ad hoc felkiáltással (a végzetet elfogadni nem lehet!). Hogy Orpheuszban kell hinni magamon kívül vagy másban, számomra az sem világos, ahogy az sem, hogy ha semmi új nincsen, miért jön rögtön ezután egy felsorolás arról, mi minden új mégis.
A következetlen központozás és a gondolatjelek és pontosvesszők gyakori, funkciótlan együttállása tovább erősíti ezt a bizonytalanságot. Már az első gondolatjelek közé ékelt résznél zavar támadt bennem: a két gondolatjeles megoldás a mondatban magyaárzó, közbevető értelmű a magyar nyelv szabályai szerint, ez alapján ezt olvassuk: "akit itt Orfeusznak neveztek; egy esendő nő ponyva." Én már itt elvesztettem a fonalat. (Ha jóhiszeműen a pontosvessző helyett kettőspontot látok bele, és még egy vesszőt is betoldok, akkor sem vagyok kisegítve.) Majd a továbbiakban sem derül ki, hogy a megszólaló, a hang változik-e a ―; írásjeleknél, vagy pusztán ritmikai szünetet jelölne a szerző. Emiatt a vers jelentésrétegeinek finom eltolódásai, iróniái, hangsúlyai elmosódnak.
Összességében a szövegnek vannak hatásos képei és izgalmas elképzelései, nekem mégsem állt össze koherens szöveggé egy tüzetesebb átnézés után sem. A jelölések, regiszterváltások és a logikai struktúrák tisztázása sokat segítene abban, hogy a vers tétje, tónusa és értelmezési iránya egyértelműbb legyen. | 276. 275.
| 2025.11.13 23:10 | egryartur@yahoo.com -- Örökzöd nadrág
|
| Válasz erre | Simor Adrinak a tisztánlátás végett:
Ha nem akarja, ha nem akarod megérteni a lelked rajta.
Én nekem a kilenc is páros.
De, ha valamire vállalkozik akkor azt becsülettel tegye.
Most is - nem engedi hogy a leveléhez kapcsolódjon a válasz.
Hát azt hiszi, jelet valamit is az, hogy maga mondja ki az utolsó szót?
Magának számit? Nem az lenne a fontosabb, hogy ne fontoskodni, alakoskodni, szinizálni akarjon?
Nem veszi észre, hogy mennyire gyerekesen viselkedik?
NEM AKAR TANULNI A DOLOGBÓL.... és nem is fog.
UTÓIRAT:
A tegeződést is Ön kezdte. Ime.
"Javaslom, hányj is egyet, nem kell visszafogottan undorodnod nagyképűségem felett, bár gyümölcsözőbb lenne, ha egymás szövegeire reflektálnánk, és nem egymást minősítenénk, mert utóbbi meg csak szimplán kínos. Nem nekem"
Pedig lehetne kínos Önnek. Mert Ön egyszerűen NEVELETLEN!. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Tesch Gábor Ferenc - szerki | 274.
| 2025.11.10 13:26 | Simon Adri - szerki -- re: meo | Örökzöd nadrág
|
Válasz erre
Előzmény | A tegeződést te indítottad, de lépjünk túl ezen. Őszintén szólva, nem értem a problémád. Kaptál a sok méltató közt egy kevésbé méltató, inkább semleges értékelést, mely talán nem értette meg mélységeiben a versed. Vannak művek, amelyek nem engedik be az olvasót, vagy nem minden olvasót engednek be, ez nem a mű és nem is az olvasó hibája. Részemről nem szavaztam múlikkal vagy lehetetlenítettem el más módon a versed továbbélését. Te mégis szándékos bántással reagáltál. Azt kell gondolnom, nem velem vagy az értékelésemmel van problémád, ez inkább valamiféle projekció, amelyhez nem sok közöm van személy szerint, így a "pofont", melyet szerinted szoknom kellene, bölcsen nem veszem magamra.
További minden jót: sa | 273.
| 2025.11.10 08:14 | egryartur@yahoo.com -- re: meo | Örökzöd nadrág
|
Válasz erre
Előzmény | A TELJESSÉG IGÉNYÉVEL
Simon ADRi válasza:
Kedves Artúr, semmi gond. Nyilván figyelmetlenségem okán nem értettem meg a versed, vagy maga az értelmezés terén küzdök kihívásokkal. Van ilyen. Javaslom, hányj is egyet, nem kell visszafogottan undorodnod nagyképűségem felett, bár gyümölcsözőbb lenne, ha egymás szövegeire reflektálnánk, és nem egymást minősítenénk, mert utóbbi meg csak szimplán kínos. Nem nekem. | 272. 271.
| 2025.11.10 07:38 | egryartur@yahoo.com -- re: meo | Örökzöd nadrág
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Adri,
ha megengedi, hogy így szólítsam. Szokni kell a pofonokat, akkor is ha igazságtalannak hatnak. Nem vagyunk - állandóan - jó emberek.
Főleg nem, ha önként hajtjuk nyakunkat a nyaktiló alá.
Néha a hóhért is illik felkötni. Legyen kicsit belátóbb és nagylelkű.
Pláne, ha "nem figyel arra amit csinál". (Nem én mondtam, hanem maga. Vagy tiszteletkör volt?)
Jó, tegeződjünk.
Nem, minősített itt téged senki. De ez egy jelenség. egy úrhatnám hangvétel. Ebbe haltak már bele emberek. Igen. Az EMBER nem játék.
Másrészt, vegyük komolyan egymást. Csak annyi történt, hogy valami a szemembe lógott és elkotortam a tisztánlátás végett.
Én nem haragszom és tudom, hogy elég kellemetlen tudok lenni, ha akarok. És hát nem véletlen volt. Akartam.
Tanulság. NEM KELL A RIZSA. Senkinek.
| | A fenti posztra érkezett válaszok: Simon Adri - szerki | 0 25 50 75 100 125 150 175 200 225 250 275 |
|
