Ithaka-blues

Amióta a nőmet Ithakában
odahagytam, és anyám helyett
ez a kiszolgált anyahajó ringat,
és utolsó királyunk, Elvis halott,
jóformán nincsen semmihez se
kedvem.
És ezt a szomorú blues-t küldöm
az Ithakában otthon maradottaknak
Calypso szigete mellől, ahol
a fiúkkal állomásozunk.
És legyen benne ebben a szomorú
blues-ban, hogy mennyire szépek
itt a lányok, és tíz évig engem még
nem látsz, Marilyn, mert magához
láncolt a kék ég Calypso bársonyos
tengeröblében.
De ha az elnök is úgy akarja, darling,
ha a mélység hajónkat magához nem
láncolja végül, visszatérek én hozzád
Ithakába, és veszünk majd könnyedén
egy yachtot.








Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: Alföld, 2006. 11.,