rejtőzködő, Húsvét előtt

rejtőzködöm saját koromban
itt vagyok hát – semmittevés a holnap
kicsiny dolgaimban sem dönthet
szavam – ha volna; mint a falnak nyikkant
homok úgy simul el a rézsűn
ez a vihar mely szívemből üvölthet!

vigécek papolnak oly igét
mely a konda szőrös fülének kedves
gyomruk nagy és éhesek nagyon
minden pancsolt műanyagot megzabál
az ki nem lakott jól még soha
s időnként kihány a széles ablakon

antikrisztusok járnak erre  
minden fajta Istent ők elzavarnak
nemzeted; az állam a fő gonosz
késekkel egymásra is gyakran lesnek
– állatias harc a lelkekért –
a halál nekik főfájást nem okoz

a bölcs bölcsen teszi – ha hallgat
nem a belátás; a tudás készteti
hanem csontig ható félelem!
bugrisok igazsága az erőszak
zabolátlanul söpör végig
minden fajta gyengébbik életen

dalnokok tétova kórusa zeng
azt hinnéd itt legalább szabadabb vagy!
de tévedsz; te együgyű lélek –
véres induló; – mert nem dal ez a marsch –
lábadat rángatja ütemre
halálig – egy ukrán postabélyeg!





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2025-01-26 01:09:32
Utolsó módosítás ideje: 2025-01-26 01:09:32