DOKK

 
2777 szerző 35314 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Imreh András
  Könnyû huzatban
Új maradandokkok

Bátai Tibor: kézenfekvő zárlat [2.0]
M. Karácsonyi Bea: Csontfény 2.
Szakállas Zsolt: DERENGÉS
Kosztolányi Mária: nem az üstökös... ( Jelenések könyve )
Vajdics Anikó: Vendégszöveg
Petz György: A krajcárosról
Oláh Imre: Fény
Czékmány Sándor: 81 sor
Hepp Béla: Lakat-lan
Szikora Erzsébet: Hatóidő
FRISS FÓRUMOK

(V) Varga Zoltán 33 perce
Magyar Éva 1 órája
Nagyító 2 órája
Mészáros László 6 órája
Fűri Mária 6 órája
Pálóczi Antal 7 órája
Karaffa Gyula 8 órája
Oláh Imre 10 órája
Zsuzsanna Grande 10 órája
Bakkné Szentesi Csilla 18 órája
Seres László 21 órája
Kiss Anna Mária 23 órája
Szikora Erzsébet 1 napja
Mórotz Krisztina 1 napja
Varga Alex Dominik 1 napja
Tóth Gabriella 1 napja
Szemere Brigitta 1 napja
Gyors & Gyilkos 2 napja
DOKK_FAQ 2 napja
Duma György 2 napja
FRISS NAPLÓK

 Baltazar 13 perce
Bátai Tibor 1 órája
PIMP 1 órája
mix 2 órája
eszterláncz 3 órája
weinberger 4 órája
költői kérdések 6 órája
Szerdánként, kávé helyett 8 órája
A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS ... 10 órája
Apa levelei 20 órája
Más, és mégis ugyanaz 20 órája
fény 20 órája
fejlakók... 21 órája
JÓ ÉJT! 21 órája
MMA 1 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: N. D. S. L. (Vajdics Anikó)
Legutóbbi olvasó: 2018-07-23 19:49 Összes olvasás: 2460

Korábbi hozzászólások:  
98. [tulajdonos]: virágbajnokság2018-07-21 10:36
A virágaim a fürdőkádban. Elindultam megkeresni Szatjavatot.




97. [tulajdonos]: para-micsoda2018-07-20 16:19
Maja szigetmonostori veteményeskertje olyan, mint ő maga: világ ősrobbanás utáni állapota édenkertbe ágyazva. Azt mondom, összevisszaság/ ő feleli, teljes egész. Június elején elültettem három paradicsompalántát, naponta többször is megnézem. Ő visszanéz. (A paradicsom visszanéz! Kötetcím lehetne).

Évek óta szerettem volna eljutni a Thalassa Házba, S. P. terápiás csoportjába. Tegnap végre sikerült. Izgultam, odaérek-e időben, egyáltalán odatalálok-e, vagy eltévedek megint, ahogyan szoktam, ha új helyre kell mennem, de szerencsére, P. is ugyanarra a buszra szállt fel, csak később, amire én. Beszélgettünk. P. elmesélte a Ház történetét. Korábban szülőotthonként szolgált leányanyáknak, a 80-as években vált pszichoterápiás intézetté. P. hetvenéves, olyan, mint egy kiérdemesült középkori lovag, egy kijózanodott Don Quijote, aki még nem szokott le teljesen az álmodozásról, de már elég élettapasztalatot és öniróniát begyűjtött ahhoz, hogy ne vegye túl komolyan a dolgokat, a terápiát kivéve. Ismerlek már, mondja a valóságnak, és legyint hozzá, de a szeme sarkában a huncut mosoly mellett mindig marad hely a rácsodálkozásnak is. Készen áll a meglepetésekre, és amikor – nagy ritkán – még meg tudják lepni, úgy örül, mint egy gyerek. De nem róla akartam írni, csak húzom az időt, mert amiről írni szeretnék, ahhoz más hangot kellett volna megütnöm, mindjárt az elején. Ez most így marad.

Folytatódik a virágbajnokság. Nincs kire bíznom a cserepes virágaimat, amíg nyaralunk. Amelyik kibírja két hétig víz nélkül, az győz 14:0-ra. A kaktuszok bírni fogják, de én az aloeveráimat és az aszparátuszt is szeretném még élve látni.

Apósommal és anyósommal utazom Székelyföldre. (Ha egymondatos szatírát akarnék írni, ez lenne az.) Az Aranka szeretlekkel hangolódom; érzékeny kis lelkemet ha valami sérelem érné, ne álljak a mező szélén, mint egy idióta hűlye, ó, yeh. Készülnöm kell, nehéz lesz megtalálnom az egyensúlyt az önvédelem és a mindenre való nyitottság között. Márpedig nyitottnak kell lennem több száz százalékosan, ha már úgy alakult, hogy a gyermekeim a „Székely himnusz” szerzőjének a dédunokái. De nem csak ezért. A szkafander biztonságos, de esetlenné tesz. Egyébként is nincs már időm összébb/ zárni magamat. Ha bombáznak,/ mondják, jobb kinyitni minden/ ablakot.

96. [tulajdonos]: kínrímek-vagy-amit-akartok2018-07-20 09:50
Olyan csúnya álmot láttam, ó, Istenem, rémeset,
azt álmodtam, hogy egy gonosz, csúf boszorka,
(kénes tűzhányó a púpja, orra órjás, zöld uborka)
végigment a verseken, oszt’ kilopta a rímeket,
ki belőlük, jaj szegények, jaj, mi lesz most veletek.


95. [tulajdonos]: ma2018-07-20 01:07
Mother, who are you? Will you ever abandone me? Who am I? What do I love, when I love you? Kérdések az univerzum teremtőjéhez Kate Blanchett hangján. Voyage of Time: Life's Journey. Elemi élmény ma.

Csak a saját jelenünk van a mi kezünkben. Nem érdemes azon rágódni, ki mit mondott a múltban, vagy mit fog mondania jövőben. https://www.youtube.com/watch?v=8-NXmMsed64


94. [tulajdonos]: on-kívül-et-cetera2018-07-19 23:35
Játék(on kívül)

Valahogyan el kell majd kezdened
ezt a verset is; felütni valahol, mint
egy könyvet, amit csukott szemmel
emelsz le a polcról; hagyni, hogy
magától kinyíljon, rábökni a legelső
szóra, ami szembeötlik, „miért”,
és már olvasni is tovább, hiszen ez
az, amit te is tudni szeretnél, hogy
“miért épül olyan gyarlón minden,
hogy néha magas házak beomlanak
anélkül, hogy bármi külső okát lelnénk”,
borzongva nézni körül, mintha lenne
ott valaki, aki figyel, aki ismeri minden
lépésedet; nevetséges, Kafka csaknem
száz éve halott, honnan tudhatta volna
előre, hogy az egyetlen lehetséges
mondatot írja éppen, amivel el tudsz
indulni az iskola utcáján jobbra fel
a kanyaron túl a futballpályáig,
ahol nyaranta a nedves fűből nézve
a legszebbnek látszanak a csillagok;
nem meghatódni, csak menni, menni
végig a falevelekkel teleszórt úton;
a pocsolyákat és az időzített aknákat
gondosan kikerülni, a zsákutcát jelző
táblákat időben észlelni, menni a házak,
a kerítések, az utcatáblák, a villanyoszlopok,
a nyomóskutak és a tűzcsapok ritkuló
menetét elhagyva a szénaboglyákon,
és a farakásokon túlra, oda, ahonnan
már csak a templomtorony látható.



93. [tulajdonos]: rímes-rémes2018-07-19 09:31
Vajdics Anikó

Jöttem megmondani

Varázslót játszó, szélhámos kisember,
ki egyszer király vagy, másszor meg kalóz:
nem hallod, nem hallod, ahogy a szívem ver
a bádogruha alatt, ó, "csodás" Óz?

Smaragdváros fénye látszatragyogás.
A sárga téglák hamis aranyrudak.
Óriásnak tűnni olcsó cselfogás.
Ehhez értetek ti, törpe nagyurak!

Itt rakott le nálad a vad forgószél,
de nem azért, hogy bámuljam aurád.
Más szándék vezet, igazi bátor cél –
jöttem megmondani: nincs szükségem rád.

2015. március 27.


92. [tulajdonos]: intim2018-07-18 21:48
a) A három fiam közül a legnagyobbik egy évre Heidelbergbe megy Erasmus-ösztöndíjjal. Ahogy közeledik az indulása ideje, egyre kevesebbszer ütközünk egymásnak a konyhában. Türelmesebb lettem? A konyha nálunk olyan, mint egy részecskegyorsító, akkora energiák tudnak benne felszabadulni, hogy akár egy országos (bocsánat: nemzeti) erőművet is ránk lehetne kötni. A világ legerősebb ütköztetője, a Nagy Hadronütköztető hozzánk képest kutyafüle. Hát, ennek most egy időre vége. Furcsa érzés, el sem tudom előre képzelni, milyen lesz. A fiúnk olyan, mint egy óriáscsecsemő, évek óta várom, hogy leváljon rólunk, hónapokig győzködtük, amíg ráállt az útra, most meg: előre hiányzik. Mint amikor Mama még élt; naponta eszembe jutott, hogy egyszer nem lesz, és amikor meghalt, már csak mosolyogni tudtam. Jaj, már megint a halál! A fiam éppen élni készül. A saját életét. De jó! De rossz (is van benne, ami nem baj).

b) Mennyire kell megöregednem ahhoz, hogy leszokjak a türelmetlenségről. Hogy tudjak várni. Van egy olyan gyanúm, hogy a halállal is azért foglalkozom annyit, mert nem vagyok képes kivárni, amíg eljön értem. Gyeremárbazmeg, ne késlekedjél annyit. Ez a hang! Biztos, hogy az enyém? Nem az én számba való. Egy készülődő regény valamelyik karakterének szájába: igen. A karakter: apám androidja, amint a világ dolgairól elmélkedik egy virtuális kocsmában.

c) Egy regény mocorogna bennem? Mikor estem teherbe vele? És ha elvetél, mielőtt megszülném? És ha nem? Mennyi időbe telik kihordani? Mikorra van kiírva? Mikorra? Mikorra? Mikorra? Na, erről beszéltem. Tanuljak már meg várni, az anyám jóistenit.
e) Az élmények azonnali megosztásának igénye (lásd szelfik és egyebek): inkontinencia. Aki nem tudja magában tartani a mutogatnivalót, olyan, mint a gyerek, aki állandóan bepisil, rosszabb esetben, akár más is, lásd A sütemények királynőjét (Pintér Béla Társulat). Meg kell erősíteni az élménymegosztó záróizmokat (intim torna!).

f) Úgy emlékszem, a Bronxi mesében mondja azt Sonny, a helyi keresztapa (Chazz Palminteri), hogy az élet kulcsa az elérhetőség. Ha nem vagyunk elérhetők, nem létezünk. Aki kiesik a vérkeringésből, félhet (lásd: FoMO -- Fear of Missing Out). Pedig lehetne akár élvezni is a távolmaradást (JoMO -- Joy of Missing Out). Terápia: szándékosan lemaradni. Buszról, vonatról, villamosról, szavakról, mondatokról, érzésekről, indulatokról. Vagy: hamarabb leszállni, ha már fent vagyunk. Önként rákényszerülni a gyaloglásra.

g) Közben: építeni a birodalmat (lásd Bátai egyik versében az erre való -- lebeszélő -- felszólítást). Apró legyeket elhelyezni el a bolthajtások pókhálós sarkaiban. Aztán figyelni árgus szemekkel, mert a legyekre nagy veszély leselkedik!

h) Kurzusajánlat. A magyar nyelvben a kijelentő mód, a kérdőmód és a felszólító mód mellett az utóbbi időben spontán úton kifejlődött két új nyelvtani alakzat: az egymást kibeszélő és leugató mód. Aki ezen új formákat el szeretné sajátítani, iratkozzon be a Dokk nyári nyelvtan-folyamaira. A képzés kiscsoportos formában, magas nyelvi színvonalon zajlik.

91. [tulajdonos]: kecmec22018-07-17 21:03
0. Verskezdet (megírni, vagy torzóban hagyni, nem tudom, melyiknek van több értelme): "egy tökös versben (nem kiheréltben)/ egy nap egymásnak estek az alfarímek…"

1. Régebben utáltam az ügyintézést. Felkelni, iratokat összeszedni, odautazni, sorszámot húzni, oxigénhiányos levegőben, kényelmetlen széken ücsörögve kivárni a soromat, kávét venni az automatából, csak, hogy húzni lehessen az időt azzal is. Tömegni és közlekedni. Nem tudom, mi változott, biztosan én, újabban imádok olyan helyeken nézelődni, mint például a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, ahol az EU-s TAJ-kártyát lehet kiváltani, vagy a budakeszi kormányablak, ahol ma átvehettem a kisebbik fiam személyigazolványát. Az ügyintéző, köpcös, bajuszos emberke, a munkatársnőit szórakoztatja, amíg engem kiszolgál. Nincs kecmec, mondja, kedélyesen -- ekkor kapcsolódom be a szórakozásukba (zárás előtt negyed órával), de mi lenne, folytatja, ha időnként mégis csak lenne kecmec. A női oldal felől kitör a hahota, még engem is mosolygásra késztet, pedig nem tetszik a bácsi, tenyérbe mászó képe van, és látszik rajta, hogy nagyon viccesnek találja magát, pedig nem az. De mi az a kecmec, kérdezi az egyik nő, na, ez az, válaszolja a köpcös, mi lehet az a kecmec, ezen töröm a fejem én is. Újabb hahota. Sebaj, a személyi igazolványt minden kecmec nélkül átvehetem, ahogy korábban az EU-s EÜ-kártyát is az Árpád hídnál a Teve utcában.

3. Ha elég sokáig ülsz a folyóparton, megérheted, hogy elvonul előtted ellenséged teteme. Ez állítólag (az internet szerin) egy kínai mondás. De mi erre a garancia?

4. A vihar szemében csend és nyugalom honol, csak ki kell várni, amíg mindenki eljut odáig. Saját élmény ma.

90. [tulajdonos]: kecmec2018-07-17 20:56
Verskezdet (megírni, vagy torzóban hagyni, nem tudom, melyiknek van több értelme): egy tökös versben (nem kiheréltben)/ egy nap egymásnak estek az alfarímek…

Régebben utáltam az ügyintézést. Felkelni, iratokat összeszedni, odautazni, sorszámot húzni, oxigénhiányos levegőben, kényelmetlen széken ücsörögve kivárni a soromat, kávét venni az automatából, csak, hogy az időt húzzam azzal is. Tömegni és közlekedni. Nem tudom, mi változott, biztosan én, újabban imádok olyan helyeken nézelődni, mint például a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, ahol az EU-s TAJ-kártyát lehet kiváltani, vagy a budakeszi kormányablak, ahol ma átvehettem a kisebbik fiam személyigazolványát. Az ügyintéző, köpcös, bajuszos emberke, a munkatársnőit szórakoztatja, amíg engem kiszolgál. Nincs kecmec, mondja, kedélyesen, ekkor kapcsolódom be a szórakozásukba zárás előtt negyed órával, de mi lenne, folytatja, ha időnként mégis csak lenne kecmec, a női oldal felől kitör a hahota, még engem is mosolygásra késztet, pedig nem tetszik a bácsi, tenyérbe mászó képe van, és látszik rajta, hogy nagyon viccesnek találja magát, pedig nem az. De mi az a kecmec, kérdezi az egyik nő, na, ez az, válaszolja a köpcös, mi lehet az a kecmec, ezen töröm a fejem én is. Újabb hahota. Sebaj, a személyi igazolványt minden kecmec nélkül átvehetem, ahogy korábban az EU-s EÜ-kártyát is az Árpád hídnál a Teve utcában.

Ha elég sokáig ülsz a folyóparton, megérheted, hogy elvonul előtted ellenséged teteme. Ez állítólag (az internet szerin) egy kínai mondás. De mi erre a garancia?

A vihar szemében csend és nyugalom honol, csak ki kell várni, amíg eljut mindenki odáig. Saját élmény ma.

Olvasói hozzászólások nélkül
89. Duma György: ügyetlenemVajdics Anikó: agyatlanom2018-07-16 23:40
Kedves Anikó,
megfogott éneke!
Jön-e már unoka,
örülnék őneki.

A napló folytatása
A napló jelszava:
Tartalom:
Add meg a biztonsági kódot: ij5q  


Olvasói megjegyzés
Feladó:Tartalom:
Add meg a biztonsági kódot: cyeg  


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2018-07-18 12:25 Vajdics Anikó
2018-07-17 09:48 Bakkné Szentesi Csilla
2018-07-14 09:06 Vezsenyi Ildikó
2018-07-09 15:39 Vajdics Amikó
2018-06-08 17:41 Metz Olga Sára
2018-05-29 16:37 Francesco de Orellana
2018-05-26 21:06 Szokolay Z.
2018-05-14 11:04 Pataki Lili
2018-05-03 14:16 P. SZ.
2018-04-28 01:12 Iványi Mónika
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2018-07-23 19:36   Napló: Baltazar
2018-07-23 19:16   új fórumbejegyzés: (V) Varga Zoltán
2018-07-23 19:15   új fórumbejegyzés: (V) Varga Zoltán
2018-07-23 18:39   Napló: Bátai Tibor
2018-07-23 18:39       ÚJ bírálandokk-VERS: Magyar Éva Nics irgalom
2018-07-23 18:37   Napló: Bátai Tibor
2018-07-23 18:04   Napló: PIMP
2018-07-23 17:53   Napló: Bátai Tibor
2018-07-23 17:38   Napló: Bátai Tibor
2018-07-23 17:27   NAGYÍTÓ /Burai Katalin:Rengető!/