a zombivadász dala

Reggel keltem én a napra
véres kés közt hűlt tetem
zombik jártak erre-arra
s testüket most ültetem

Véres szájuk fagy harapta
mérgük csupán félelem
nem juthattak bé a menybe
ezért vágyták életem

Ám te szentelt víz, te áldás
lelkük újra tisztítod
megöntözöm hát e párzást
zombik hálnak zombikon

És mire a hold az égen
újra lámpaként ragyog
ó ti zombik, áldott lelkek
elhagyjátok hantotok

és gyilkoltok ritka kéjjel
véres szájú angyalok
húsba vájtok szentelt késsel
míg rátok nem bukkanok






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.