Szonett

Végigjárva a lakatlan házat
egyenként a szobákat, a szekrények
mélyéig túrva csekély fogódzó
után, hogy megismerd, akiről
annyit tudsz: hirtelen hagyott itt minket.
A konyhában hűs árnyak között a
mosatlant átnézve apró tényekből
összeáll a remélt ismeret. ---
S míg kipakolsz a fiókból, magad is
megvilágosodsz: zöldség és gyümölcs, hús
és burgonya vagy, s mindaz még, mi
düledező szekrényekből válladra
hull, s első zavarodban magadra
öltve elhagyod a házat...





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.