Számításunk után

Amikor a mellszobor úgymond
elkészül a komódra rakja s nem
is nyúl hozzá akkor hetekig. Nem
tapogatja csukott szemmel nem
vizsgálja a hajkorona szélét ahol
a nyakforma kezdetét veszi s
ugyanott az anyag szét is fut
a vállra. Napközben nedves rongyokba
csavarja de sötétedés után levegőzni
hagyja. Mindent előírás szerint. Aztán
megszokja az agyag szagát boltba
a tűzlétrán jár s a sikátorokban
ötcenteseket gyűjt. A biztos dolgok
ilyenek az estéről estére pontosult
tudás ami ott van a fejben végig. Ott
van a testtel ahogy emészt kebelez
a pórusokban az álom vájta barázdákban
is az arcon. A mázsa húsban ott van
a mind fölösebb vonások közt is azon
a másik arcon ott van ott van. De lesz
más. Valaki mindig kivár a szemöldök íve
kifeszül a homlokon. Szoktatja magát.
A röntgen figyelem ahogy egy szempár lát
sőt mustrál a sötét-nedves szövet mögül.

Három emelettel alább kezdődik a város.
Itt gyapjúkabátban járnak s ha valaki
az ünnepek előtt kávét iszik idelenn
dupla borravalót ad a pincérlánynak.
Kétszáz évig voltál eladó itt a tábla
után a második házban. Aztán évekig
a híd túloldalán jártál új fűszerek s
a Tejfehér Asszonyok után. Akkor a
burgundi borra most az utcák halszagára
kéne szó meg a trappolásra az útvesztőre
a síkban s a napokra a pergő napokra külön.
A boulevardokon tömeg tolong szuszogásuk
e nehéz pára hideg ésszel kap méteres
ablakok után. Folytatni kéne végre
elkezdeni ezer évet csatakos felöltőben
pizsamában kiülni a határra benyúlni
a ruhák alá s közel a nyárhoz a hegygerincen
hasalni el. Megtartani magunknak azokat
az ébredés utáni első mondatokat amelyekben
az álom csavarjaival együtt még ott a valódi nyelv.
De a tenger rejtőzködő a cirkusz halott.
A fényes iszapból torony épül a parton.
Itt.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.