Megsárgult már
nem zöld, mint rég
elmúlt a nyár
itt az ősz-vég
rángatja a bús őszi szél
szárnyán végül vég-útra kél
elhagyja az öreg fát
csupasszá válik az ág
egyet-kettőt még libben
s forog a levegőben
majd szárnyalása véget ér
ahogy a földre leér
elnyeli a barna avar
és elhagyja minden élet
magába szívja a talaj
s felszínre többé nem téved
