Sötét árnyék
alaktalan
suhan az éji homályban
senki nem látja
senki nem hallja
nincs helye a világban
Hazája
és teremtője
maga a sötétség
helyét csak
benne leli meg
s tán elnyeli a mélység
Két világ közt
számkivetve
vigasztalja a sötét
más nem, csak a magány
kíséri
kárhozott életét
