Budapest
A könnyek fővárosa
reményvesztettség hazája
Magyarország gyöngyszeme
a fájdalom világa
Büszkén néz le a Vár
s fennséges a Gellért-hegy
gyönyörű a Lánchíd
a város, a műemlékek
Odafentről mennyország
a fények fővárosa
de idelent más világ
a sötétség otthona
A város minden kövében
ott él a magyar fájdalom
a bérházak tövében
a halál és a nyomor
Könnyek folyója a Duna
s tovaviszi a hírt
hogy a büszke város szenved
de csendben állja a kínt
Aki egyszer itt járt
mégis visszavágyik
rabul ejti a szomorú varázs
a könnyek elkísérik
Mert még egy ilyen város
mint a szomorú Budapest
Európa térképén
sose volt, sose lesz...
2005. 11. 01.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
