Ignéczi Péter : Szertni kormos arccal

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2842 szerző 38901 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK


 
Új maradandokkok

Valyon László: Méltósággal
Valyon László: A tél tizenhárom pillanata
Vadas Tibor: Szétfolyó időben
Filip Tamás: Tizenkilenc sor egy arnóti kertbe
Filip Tamás: Versek a hajnali házban
Filip Tamás: A te néped
Filip Tamás: Együtt-hajnal
Filip Tamás: A torony szavai
Ocsovai Ferenc: Egy obulust, semmi többet
Ocsovai Ferenc: A Via Etneán
FRISS FÓRUMOK

Filip Tamás 12 órája
Gyors & Gyilkos 13 órája
Valyon László 1 napja
Kiss-Teleki Rita 4 napja
Duma György 5 napja
Ocsovai Ferenc 6 napja
Vadas Tibor 9 napja
Serfőző Attila 10 napja
Vasi Ferenc Zoltán 11 napja
Ötvös Németh Edit 11 napja
Szakállas Zsolt 12 napja
Mórotz Krisztina 13 napja
Tóth Gabriella 17 napja
Ligeti Éva 23 napja
Tóth János Janus 24 napja
Farkas György 24 napja
Bátai Tibor 25 napja
Tímea Lantos 26 napja
Paál Marcell 27 napja
Szilasi Katalin 33 napja
FRISS NAPLÓK

 Bátai Tibor 1 órája
négysorosok 3 órája
fiaiéi 12 órája
Hetedíziglen 17 órája
ELKÉPZELHETŐ 1 napja
Nyakas 2 napja
Zúzmara 6 napja
az univerzum szélén 6 napja
Janus naplója 7 napja
Baltazar 11 napja
Vezsenyi Ildikó Naplója 13 napja
mix 14 napja
Játék backstage 23 napja
Gyurcsi 23 napja
nélküled 27 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Ignéczi Péter
Szertni kormos arccal



Feszes fonálon függsz bennem,
egyensúlyomat megteremtve ezzel,
meglódul a képzelet,
s kilengek mint
tengelyén az inga, s ott ring
rajta egyre súlyosabb helyzetem, hogy
azt hiszem valami
kell, s ezért áthelyeződik
minden bennem; más a sorrend
szíven belül is, s mint golyók,
ha ütköznek, feszesen csattan
acélnyi felszín, árkolt vonásaim torz
istenképek, és egyre mélyebb a süllyedés
is, talán még szép is lehet, ha úgy adódik,
Veled -;
álom és valóság
vagy,korallzátonnyi színes a világ,
és egymásra bukva,
nem keresve kiutat, mint a huzat,
lehullva, emelkedve, újra meg újra,
haladunk gyors iramban
szakadékunk fölé,
gyönyörünk közös örömünk,
s a csoda után, heverünk szanaszét,
nem kell már aggódni
se, a csönd óriási,
ragyog a test,
és egymásba sütött jeleink összeölelik
a tegnapot a mát is,
lobog a fáklya,
csókos tüzében már nem vacog
arcizom se, a pillanat örök, - szeretni kormos arccal.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.



Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2024-12-13 22:42       ÚJ bírálandokk-VERS: Tóth Gabriella Vallomás
2024-12-13 21:34   Napló: Bátai Tibor
2024-12-13 18:45   Napló: négysorosok
2024-12-13 10:16   új fórumbejegyzés: Filip Tamás
2024-12-13 10:13   Napló: fiaiéi
2024-12-13 10:05   Napló: fiaiéi
2024-12-13 08:54   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos
2024-12-13 08:49   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos
2024-12-12 21:30   Napló: Bátai Tibor
2024-12-12 20:13   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos