Szerencse, fordulóban
Ismerős, ahogy kaptatok
lépcsők végeláthatatlan során.
Azt a pillanatot is számtalan
változatban megéltem – jó előre! –,
amikor majd felismerem.
Türelmetlenségemben már bárki
közeledőre simán föltenném
mindenem tétnek, hogy aztán
rendre el is veszítsem
a magammal kötött fogadásokat,
hiszen még véletlenül sem ő jön
szembe, fentről ereszkedve.
Mikor belátnám, hogy nincs
remény, mintha kézenfekvő
lenne, egy fordulóból lép elém.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2026-02-22 19:29:11
Utolsó módosítás ideje: 2026-02-22 19:29:11
