Olvasó
Nyűtt zsinórról szétgurult az olvasóm,
pattogott sok hűvös gyöngy előttem,
aznap az idegrendszerem is sötét folt volt,
körmöm csikorgott a fémhideg kereszten.
Egy mag-golyó szétnyílt, látom belül üres,
eddig e negatív térhez morzsoltam imákat,
a zsinóron valami többnek a nyomását éreztem,
döntő fordulók helyett az ugyanazt.
Ave Mariát ötvenkilencszer
és a többi szólongatottat,
kikkel Hiszekegyben voltam egy,
ezzel a problémás lelkialkattal.
Most, hogy elszakadt az olvasóm,
kibírhatatlan a terhelési próba,
majd lesz az az izé, az öröklét befuccsol,
ami mindenkivel, az átok, a drága.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2025-12-27 10:03:16
Utolsó módosítás ideje: 2025-12-27 10:03:16
