Fohász


Napfényt varázsolnék minden sötétségbe,
fákat, hegyeket másznék meg, s jutnék fel az égbe.
Ott elővenném színes ceruzámat,
s rajzolnék, rajzolnék, hogy elmúljon mindenféle bánat.

Istent, ha kérem, biztos eljut hozzávezető imám,
vagy csak úgy hiszem, s már régóta nem is gondol rám?
Kérem, engesztelődjön meg, túl sok az emberek szenvedése,
Vigaszt hozzon, s legyen a háborúságnak már vége.

Ne csak pár napig tartson a szeretet bármilyen formája,
ne legyen az „ember embernek farkasa”, szolgája.
Legyen örökös béke, nyugtalan lélek ne ártson.
Ez a tudása legyen az embernek, hosszú távon.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2025-01-06 01:15:58
Utolsó módosítás ideje: 2025-01-06 01:15:58