Csak az értelem

Csillagsoron zuhanok
a sötétbe-éjszakába.
Elmaradoznak a fákra,
bokrokra felakadt
foszlányok, fényből,
hangból, ízekből.
Leginkább a tapintás hiánya fáj,
a kéz-meleg érintés,
a nyitott tenyér,
ami nem szorul ökölbe,
hogy megvérezzék
a húsba mélyülő körmök,
mert nem kell se félelem,
se harag többé.
Csak a csupasz értelem
maradjon mindvégig velem,
és vezessen oda,
ahová végül is való vagyok.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2023-09-11 13:07:21
Utolsó módosítás ideje: 2023-09-11 13:07:21