Bizonyos értelemben Farkas György vagyok.
Jégmezők lovagja, mélytengeri búvár,
foltozott aszfalton hasaló mimikri,
közterek padjainak korgó gyomra,
üres szobák mocsoktól csúf mementója.
Minden hajós, ki sebes kézzel vitorlát
hág, s alszik a priccsen, mint önkéntes fogoly.