Hun a Luna fénye?
Holdfénytelen volt megint a város.
Az orrát sem láthatta két kortárs.
A Hold képe pedig éjjel látszott.
Mert éjszaka volt. Az biz nem vitás.
De olyankor a fránya Hold pofátlan'
csak visszaveri a Nap sugarait,
mert önérzetes: "kell a francnak mástól
az a sok foton, még egyszer elvakít".
S míg gyűrött lett e tudástól a vánkos,
min hangtalan pihent a fenti pár,
holdfény sem zavarhatta az álmuk,
így agyalhattak arról még tovább.
De jött a hajnal - pirkadat volt régen -,
a város erre éledezni kezdett,
narancsot kent az égi habarcsba,
- hogy ki ne hagyjam ezt a szuper szettet -.
Bár igyekeztem, ne sokkolja túlzás,
ha versítészem versemre rábökött,
csak a "felpörög a köd mögött" sornál
érezte, hogy nem vagyok túl lökött.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2023-04-04 12:11:40
Utolsó módosítás ideje: 2023-04-04 12:11:40
