Régimódi versszilánkok
Hát mégis itt vagyok.
Egyszer csak megszülettem.
Volt apám, volt anyám,
sütik a karácsonyi asztalon,
gyöngéden megfogalmazott
szeretetlenségek is voltak
és ölelő karok a sötétben.
Szalmabáb-vélemény lettem
és végtelenül elhagyatott űrcsend
a napi zajban.
Csak néha vágyom az időgépre,
miben Mama hókiflit sütött
és Apa olyan szépen ette,
hogy a lehulló morzsák
táncra perdültek az égi asztalon.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2021-12-07 10:24:05
Utolsó módosítás ideje: 2021-12-07 10:24:05
