anyás vers c.-nek
már régóta nem gondolok
a mamára
mihez kezdjek
ennyi múlt idővel
ennyi cselekvéssel
aminek nincsen tárgya
anya ne bántsd a hormont
mert szép
mint amikor
szégyelled a lábad
milyen viszonyban
lehet az ember
a saját anyagával
milyen a jó
milyenben
lehet
legyél büszke rám
valaki legyen
büszke rám
kényszerítelek
hogy nálam aludj
és szőrszálakat csúsztatsz át
az ajtón
én meg olyan kezet
teszek a kilincsre
ami ráillik
a te csuklódra is
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.