A megírás művészete
Jaj, hány helyen is lehet írni, s hogyan;
sort sor alá tapogatva őrült bizalommal,
miközben erőt gyűjtenek a társak
a végelgyengüléshez.
Mennyit írtam a vécén, menekült létem
utolsó szegletén, míg nem dörömböltek, másnak is kell.
És amikor fejben, ne lássák, minek örvendsz,
higgyék, neked se jobb a kedved,
csak beszélsz magadban, szegény hülye.
Bármikor írhatsz, ha nem csak annyi vagy,
ki éli a rá mértet, de az ítélet alól feje dacosan kilóg:
következtet, belehal, de megfigyel.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2020-05-11 07:34:21
Utolsó módosítás ideje: 2020-05-11 07:34:21
