fehér ágak
járom modern odüsszeiámat
gps-el és okosórával
járnom az utamat
ami az enyém
és megismételhetetlen
és áldott
az éjjel esett centinyi hóban
a szürke ködben olyan
mintha ez volna a világvége
a földúton a sár megfagyott
mint egy részeg botorkálok
a kemény göröngyökön
izzadtam lihegve
megyek a tovább
a fáradság tompítja
magányosságom érzését
a dombtetőn zúzmarával hintett
bokrok közé érek
mély a csend
jó most itt lenni
nézem a fehér ágakat
girbe-gurbák
akár az én utam
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2020-01-07 17:22:41
Utolsó módosítás ideje: 2020-01-07 17:22:41
