néz
néz összekuporodva
az egész élete
fullasztó nincstelenség
pedig amióta az eszét tudja
gürcölt
fáj mindene
bőre mint a smirgli száraz
szeme fakó akár a mosatlan üveg
nem akarták
éreztették is vele
minden nap
minden pillanatban
az érzelmek közül
csak a félelmet ismeri
most várja
legyen végre vége
mindennek