ki nem kényszerített libák

száz liba egy sorban
a liba nem fontos
csak a sor
meg a máj

az egyik hosszú lett
a másik elakadt
döntetlenre állok
még tartom magamat

kihagyott ziccerek
jönnek libasorban
mindig egyre több van
öt is jut egy pontra

az idő megy tovább
én meg itt maradok
rossz oldalon nyomom
így is elfáradok

többen mondták nekem
lehetek még minden
de hol van az az egy
mert még annyi sincsen

várom persze most is
de félek ha eljön
már észre sem venném
akkor se ha fellök

megint bizonytalan
talajt fogtam újra
lehetnék súlytalan
de lenyom a súlya

a libák elfogytak
de a sor megmaradt
a végére állok
remélem majd halad
a hibák csak gyűlnek
de a meccs megy tovább
a végére talán
újra jönnek libák
de akkor is csak a sor lesz majd a fontos

meg a máj





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2019-09-30 03:14:17
Utolsó módosítás ideje: 2019-09-30 03:14:17