És ha

Ez egy sietősen rászedett, vemhes
rémálom-enyelgés a sokadik levélnaszádon túlnőtt
széldelfinek kielégült huzat-játékaihoz. Pont, amikor
a ködmámorban sistergő láthatatlanság királynő
felejti zokogás gyermekeit a körben lassuló
elégedettség iskolában. Nem
lehetetlen ilyenkor az áfonya mosolygásban
hízelkedő illem konzulok és szelídség pásztorok
elesettségeit átzuhanó félelemmel egy másféle
biztonság háttért remélve magukra palástolniuk,
ha akad rá elég ágreccsenés-huzat, vagy dér-hímzett
ezüstözött idő-vászon takarás.
És ha magához tér egy fűszál herceg vagy egy-egy
felejtés hasonmás, kietlenség vagy rombolás
álom csatáiban felejtett kínmámor eszméletlenségeiből,
olykor a tapasztalatlan
fekete, bársonyhiéna acsarkodás válik
látványos túlzásaiban ősi korokban
remélt kőszikla rend-ármány stabilitássá..








Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2019-09-25 10:04:05
Utolsó módosítás ideje: 2019-09-25 10:12:30