Tomaji Attila : Stachura


 
2841 szerző 39158 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Toroczkay András
  Hexametej
Új maradandokkok

Serfőző Attila: Lenyomat
Tímea Lantos: Középső szoba
Bátai Tibor: köztes állapotok
Kosztolányi Mária: az én Ferencem...
Szakállas Zsolt: Déltájt maláriáról...
Ötvös Németh Edit: Az ernyő
Bátai Tibor: lehetséges
Pataki Lili: Fényt hoz, színt visz el
Tímea Lantos: Bűneinkért
Gyurcsi - Zalán György: No. 21
FRISS FÓRUMOK

Gyurcsi - Zalán György 53 perce
Horváth Tivadar 1 órája
Ilies Renáta 11 órája
Duma György 13 órája
Hodász András 13 órája
Szilasi Katalin 15 órája
Vadas Tibor 16 órája
Tímea Lantos 17 órája
Bara Anna 18 órája
Tóth Gabriella 19 órája
Ötvös Németh Edit 21 órája
Bátai Tibor 1 napja
Tamási József 1 napja
Szakállas Zsolt 1 napja
Tóth János Janus 2 napja
Kiss-Teleki Rita 2 napja
DOKK_FAQ 2 napja
Nagyító 3 napja
Kosztolányi Mária 3 napja
Ocsovai Ferenc 3 napja
FRISS NAPLÓK

 csega 2 órája
Gyurcsi 12 órája
Bátai Tibor 12 órája
Hetedíziglen 13 órája
különc 22 órája
Párbeszéd egy jobb Dokkról 1 napja
Ötvös Németh Edit naplója 1 napja
Bara 1 napja
az univerzum szélén 2 napja
Janus naplója 2 napja
Baltazar 3 napja
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 3 napja
útinapló 3 napja
Sin 3 napja
Conquistadores 3 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Tomaji Attila
Stachura

Én,
költő, csavargó és szabadelektron,
ásványi türelemben s akarat nélkül élek,
mint a higany,
pedig mohó, meleg szemek figyelnek,
s néha a világ is térdemre ül,
hogy kisírhassa magát -

Éveken át bámultam tetovált napod,
ahogy vonszolódik az ég mögött,
a pestises táj fölött,
majd, mint ki jól megfigyelt mindent,
lehunytam szemem:
azóta fény patakzik zárt szemhéjaim mögül,
s kitörni készül belőlem nemzedékem neurózisa -

Életem mocskán néha váratlanul átragyog
egy-egy verssor, zongorafutam,
halott barátom arca, ahogy rágyújt,
aztán visszahullok oda,
ahonnan nézve a világ
oly reménytelenül el van rontva,
hogy csak ülök némán s kétségbeesve:
Te tudod, Uram, mi célod ezzel -

Átutazód vagyok -
húz valami a végek felé,
a széle felé,
a határvidék, mezsgyék, peremek s gyepük,
előretolt ívek, nyíltvizek s naptávolok felé,
iszonytatón csodálatos tévutak felé;

kicsiny rügyecskéje voltam egykor
e mai kegyetlen s mohó erdőnek,
mi egyetlen lüktető sebből nőtt,
s árnyékában már élni nem lehet, csak írni,
de sikerült kimásznom a gödörből,
hová démonaid löktek, Uram,
sikerült nem megtébolyodni,
s félresöpörni magamban a szemetet,
hisz tisztásnyi hely kellett csak,
hol elférhetek -

Azóta gyakran főzök rózsából teát,
s ha hosszabb útra indulok,
kardvirágot kötök oldalamra;
így élek, Uram, a Te országodban,
hol köd van,
                  kód helyett - - -






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: -, -
Kötetben: Torzó (Budapest, 1991)
Kiadó: magánkiadás


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-07-12 09:59   Napló: csega
2025-07-12 08:55   Új fórumbejegyzés: Horváth Tivadar
2025-07-12 08:34   új fórumbejegyzés: Horváth Tivadar
2025-07-12 08:32   új fórumbejegyzés: Horváth Tivadar
2025-07-12 06:34   új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György
2025-07-12 00:42   új fórumbejegyzés: Horváth Tivadar
2025-07-12 00:31   új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György
2025-07-12 00:25   új fórumbejegyzés: Ilies Renáta
2025-07-11 23:43   Napló: Gyurcsi
2025-07-11 23:31   Napló: Bátai Tibor