**

nagyanyám nem vitt el a temetésre
szemem láttára szakította le
a kertből a kétségbeesett virágokat
most itthon maradsz mondta
mintha arcon ütöttek volna
te is becsaptál gondoltam én
hogy hazugság volt minden
jobb lett volna pedig
most már biztosan tudom
odaérni akkor azon a délelőttön
a gyász és a rettegés közelébe
valaki mellett aki fogja a kezem
bánatomban a rétig szaladtam
bogarakat szedegettem a fűből
elástam őket a szilvafák alá
és mosolyogtam mikor megérkezett







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2019-06-05 21:35:40
Utolsó módosítás ideje: 2019-06-05 21:35:40