Halálra kész


Szíve dallamot ver,
ritmust üt az idővel,
délceg apám ágyon hever,
létét a füstös köd fedi.

Maroknyi levegőt szorít,
pattan a csont, mikor kiengedi,
tar fején gördülő izzadságcsepp
a fájdalom jelei.

Vénában szipkázó tű
oltja testébe az adagot,
szérumot kever a vér,
mint hajólapát a habot.

A szél lassan csendesedik,
tollpárnába aludni kész,
redőnyt bont a hajnal
apám szemráncain.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2019-06-04 12:40:58
Utolsó módosítás ideje: 2019-06-04 12:40:58