Szégyenlős szerelem Balassi strófák (2)

Valaha szerettem, volt mikor temettem, virágok nyílnak síron,
néhány szó megmaradt, lelkemben megtapadt, múlt-időm visszahívom,
zaklatott képzelet fest fekete eget, harcomat magam vívom.

Nevedet ismétlem, szépséges szerelmem, imám kezdődik vele,
nyugtalan éjszaka, hajnalba zuhanva, nincs megnyugvásnak jele,
a napot sem várom, ősz-esőben ázom, dermeszt a tél hidege.

Emlékszel szavadra, régi önmagadra? Egymást hisszük öröknek,
csak nekünk szól a dal, leomlott minden fal, áldoztunk a gyönyörnek,
múlt-idő lesz minden, szégyenlős szerelem, felfénylenek a könnyek.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2019-03-16 21:28:40
Utolsó módosítás ideje: 2019-03-16 21:28:40