Otthon a csöndben
a városban, hol járunk
mindenki tart valahová
villamoson állva
cinkosan összenevetünk
hol ősrégi fák őrzik
Arany, Krúdy, Szerb Antal
nyomát, melynek földje
– az édenkert tiltott fája nélkül –
egy darab a paradicsomból
tartunk a Margit-szigetre
szökőkút lövelli sugarait
vízgyöngyök csillognak
ide nem hat el a környék zaja
páva rikoltoz a park mélyén
elmerengünk Szent Margit sírjánál
s bámuljuk az ódon templom falát
a mennyei csöndben otthon vagyunk
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2018-11-19 12:56:48
Utolsó módosítás ideje: 2018-11-19 13:01:10