Czékmány Sándor : árkok keretben

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2783 szerző 35536 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Halmai Róbert
  Kellemes föveny
Új maradandokkok

Bakkné Szentesi Csilla: a hálátlan asszony
Francesco de Orellana: A helyzet reménytelen és egyre romlik
Kosztolányi Mária: gombóc sirató
Szikora Erzsébet: Time-out (jav.2)
Kiss Anna Mária: péntek esti blues
Czékmány Sándor: árkok keretben
Kosztolányi Mária: kutyák
Biró Erika: Hinta
Francesco de Orellana: Harmincegy
Burai Katalin: Feltámadás
FRISS FÓRUMOK

Kosztolányi Mária 11 perce
Szakállas Zsolt 27 perce
Nagyító 55 perce
M. Karácsonyi Bea 2 órája
Tiszai P Imre 3 órája
M. Szabó Mihály 4 órája
Pálóczi Antal 4 órája
Dezső Márton 4 órája
Duma György 4 órája
Gyurcsi - Zalán György 5 órája
Mórotz Krisztina 5 órája
Tóth Gabriella 6 órája
DOKK_FAQ 7 órája
Francesco de Orellana 8 órája
Markovics Anita 8 órája
Bakkné Szentesi Csilla 8 órája
Kiss Anna Mária 8 órája
Szilágyi Erzsébet 8 órája
Vajdics Anikó 9 órája
Farkas György 9 órája
FRISS NAPLÓK

 nélküled 7 perce
utolsó szakasz: ráfordulás 37 perce
Szokolay Zoltán verses füzete 1 órája
Jó, ha a vége jó 1 órája
Sorrento 2 órája
P 2 órája
Seholsincs 3 órája
Volt egy pillanat 4 órája
Graffiti 6 órája
N. D. S. L. (Vajdics Anikó) 6 órája
weinberger 10 órája
Kicsi Ólomkatona 11 órája
Baltazar 13 órája
DOKK estek 13 órája
PIMP 13 órája
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Czékmány Sándor
árkok keretben




             - naplómentés -


mottó: „viga vendel, a halacska bocsánatos élete”


aug. 20 utáni második nap.
kánikula még mindig, és
esik.
nincs semmi kedvem hozzá, de mégis kimegyek.
muszáj,
fel kell adnom egy halom határidős csekket.
lejárt hatáidősek persze.
mint én is,
és mindenki, akit ismerek a környékünkön.
rég lefagyott terep ez,
a maga,
nehezen ugyan, de mégis beazonosítható
hiányosságaival.
írhattam volna elveszettségnek is,
de miért túloznék, ha a valóságban inkább
holtág.
ittrekedt halak, sűrűsödő iszapban.
megszokta a túlélést az, aki még
be tudja fizetni a csekkjeit
a szinte semmire, a szinte semmiből.
nem bosszankodom.
amennyire lehet, behúzódok a mellettem elvonuló falakba,
mert miért is lógnék ki belőlük.
járművek, járókelők, én meg a magány
védettségében.
ha eljutok a postáig,
elő kell szednem a laza, minden
akadályt könnyed mosollyal kikerülő
plakátarcom,
addig marad ez az enervált borotválatlan rutin,
az éppen sehová sem tartozni akarás
pillanatfelvételében.
mert tökmindegy, hogy pont most kiről mit
gondolok,
hogy gondolok-e egyáltalán bárkiről bármit is,
amikor a kényszerteendőim kizavarnak
az utcára,
kiszolgáltatva ezzel a lépésről lépésre változó
hangulatáramlatoknak.
nem szívesen figyelem meg az embereket,
mert folyton kifelé haladnak belőlem, ahogy
én is kifelé haladok belőlük.
látható az is,
magam látom benne,
hogy tisztában vagyok a fikció valószerűtlenségével.
tekintetterelő kirakatüvegek pásztázzák
az elém mosott utat.
okafogyott kérdések bukdácsolnak rajtuk,
mintha még mindig válaszokat gyűjtenének
elhibázott céljaim
értelmezéséhez,
bármennyire is nem hagyom, hogy elhatalmasodjon
rajtam a
mindenhiába orvosolhatatlan kábasága.
pedig terelhetőnek kell lennem ma is.
forgatható, rugalmas világnézet
a homokos árokparton sínylődő gazon.
higgadt fel- és leszámolásokkal.
kisakkozva, hogy ki van kivel,
és alkalmazkodni megint az erősebb kutya teszthez:
figyelni a tisztbábok mozgását,
és figyelmen kívül hagyni a parasztbábok
stratégiai,
véletlenszerűen ismétlődő
mozaikrendeződéseit.
ilyenkor nem dühönghetsz,
nem káromkodhatsz, még félned sem szabad.
kiszámítod a teszthelyzet felületeit,
a behelyettesítés innentől már annyira könnyű, hogy
indokolatlan
az agresszivitás.
sőt.
önkárosító
lenne a
hiánytalan próbálkozások felületein napoztatott
joghézagok,
a kinekmiközehozzáhanekemjó alapelv átgondolása
az érvényesítési lehetőségek személyre szabott
korlátozási rendszerében,
mert arra a kérdésre,
miért látom rossznak azt,
ami másoknak annyira jó, hogy nekem már nem számít,
nem érdemes válaszolni.
talán nincs is rá helyes válasz.
árkok vannak helyette,
és a munkarendbe állított buldózerek
kontúrjai
a kipufogógázzal telített világképben.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2018-08-28 00:43:46
Utolsó módosítás ideje: 2018-08-28 00:43:46


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2018-08-27 10:16 Vajdics Anikó -- kedvencek
2018-08-21 22:52 Kosztolányi Mária
2018-08-21 09:29 Vezsenyi Ildikó
2018-08-21 09:17 vim
2018-08-17 21:42 válogatott versek
2018-08-16 18:22 kedvenceimből
2018-08-14 19:14 Bátai Tibor szubjektív
2018-08-11 07:26 Bakkné Szentesi Csilla
2018-08-10 18:27 Szemezgető/Ivànyi Mònika
2018-08-10 18:21 Szemezgető
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2018-09-23 21:38   Napló: nélküled
2018-09-23 21:36   Napló: nélküled
2018-09-23 21:33   új fórumbejegyzés: Kosztolányi Mária
2018-09-23 21:26   új fórumbejegyzés: Kosztolányi Mária
2018-09-23 21:18   új fórumbejegyzés: Szakállas Zsolt
2018-09-23 21:08   Napló: utolsó szakasz: ráfordulás
2018-09-23 20:50   NAGYÍTÓ /lesajnált:nincs mit/
2018-09-23 20:43   Napló: Szokolay Zoltán verses füzete
2018-09-23 19:55   Napló: Sorrento
2018-09-23 19:54   új fórumbejegyzés: Kosztolányi Mária