Túl-világon

Templomban omlik a vakolat,
pufók puttók potyognak
málé hívek nyakába,
Mária szemérmetlen szemez
az összes szentekkel,

széthulló diófa szekrényben
pimpósodik ecetté a misebor
a kántor se issza,

a sekrestyében
szoptató Mária kép előtt
onanizál a pap,
hájas hasát vakarja undorral,
bűnbánón ledarál
pár miatyánkot házi-használatra

árnyékba húzódva az apostolok
unnak már mindent,
főként a hablaty bibliát,
mennének inkább
egy társasútra a pokolba

hőség fonnyasztja az időt,
szikkadt öregasszonyok kara
duruzsol az oltár előtt
egymást vizslatva
ki megy legközelebb a másvilágra

Isten hortyogva alszik,
az ördög mozdulni lusta,
már egymással sem játszanak.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2018-08-14 14:02:59
Utolsó módosítás ideje: 2018-08-14 14:21:26