Én még félem az éjszakát
Neszező hang sötét árnyát.
Még érzem a hajnali köd
Csendfüggönyén csilingelő,
Utcalámpák bizonytalan
Fényeire felcsíptetett
Ébredések pillanatait.
Én még őrzöm a reggelek,
Kis cinkos kacsintások,
Kéz melegbe bújó hitét,
Kiviruló szeretetét.
Lesve bensőm vélt titkait,
Megtalálom jövőm vágyait,
S némán oldom egy mosolyban.
