Sínen vagyunk
Ellopták a fényt az életünkből,
S mi szépen hagytuk közönnyel.
De nem is, hisz tapsoltunk hozzá,
éltettük plakátvigyorát hosszan,
lestük monitorígéreteit,
szélesre tárva ajtónk előtte,
hirdették nekünk neonreklámok,
figyelem a kettőezer-négyes
vágány mellett kezdhetnek örülni,
EU-kánaán expressz érkezik,
s tartózkodás után tovább halad!
Hogy felejthettek el szólni nekünk,
Ne a sínen állva várakozzunk?
Budapest, 2004-10-18
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
