Kétely
Száz éve is van talán,
hogy várom: bekopog a nagy Ő.
Szépségem elpárolgott, s mint
mindenki, én is megöregedtem.
Bár nagy szívem van,
s mivel ez senkit nem érdekel,
nagy hitem kezd cserbenhagyni,
holott Isten fügét nem mutatott.
Már régóta imádkozom,
de mintha ma kellene
megfizetnem régi bűneimért:
a várakozáson kívül nem maradt más.
Lassan elemészt a kétely:
ugyan létezik-e, kiért éljek?
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2018-01-22 10:36:40
Utolsó módosítás ideje: 2018-01-22 18:47:55
